Ezt írja a költő az Úti jegyzetekben 1845-ben.
Egy kis órányira Eperjestől szomorodik Sáros romja, Rákóczi egykori fészke. Voltam rajta. Dehogy mulasztanám el valami rokonomat megtekinteni, ha csak szerét ejthetem. Oly jólesik színom a dicső lovagkor levegőjét, melyben születnem kellett volna igazság szerint. Én a tollat meglehetősen forgatom, de úgy érzem, nagyobb hivatásom lett volna a kardviselésre, mire, fájdalom, későn születtem.
Valami nyolcan kerekedtünk föl Sáros romjait meglátogatni. A hegy alatt elhagytam a társaságot s összeszedtem magam, hogy hamarabb érjek föl; mert tartottam tőle, hogy könnyeimet el nem fojthatom…s én nem szeretem, ha más sírni lát engemet. E várra vonatkozik A rom panasza című versem.
Forrás: http://csicsada.hupont.hu/7/petofi-uti-jegyzetek
Láthatjuk, hogy az 1848 áprilisában Rákócziról írt verse nem hirtelen fellángolás, nem a csak forradalom lendületéből adódik, hiszen már 1845-ben ezt írja “… nagyobb hivatásom lett volna a kardviselésre, mire, fájdalom, későn születtem”, amikor még nem látja előre a szabadságharcot, amiben alkalma lesz a hazájáért harcolni és meghalni.
Próbáltam kideríteni, hogy hol van ez a Sáros, aminek abban az időben is már csak a romja van meg. Az Eperjestől való “kis órányi” távolság a legnagyobb segítség a megtalálásában. Találtam a térképen egy Kissáros és egy Nagysáros nevű települést (ezek a valamikori Sáros vármegyében vannak). Az előbbiről azt találtam, hogy Sáros várának tartozéka volt a XIII. században. Szóval, ott volt Sáros vára a közelben. Még egy kicsit kutattam, és megtudtam, hogy Nagysáros a keresett hely, ott van a vár. Mutatom térképen:
Információk a várról: https://varak.hu/latnivalo/index/2186-Nagysaros-Saros/
Itt azt olvastam, hogy a Rákóczi családhoz 1608-ban került a vár, amikor Rákóczi Zsigmond lemondott az erdélyi fejedelemségről, és ez volt az egyik vár, amit cserébe megkapott Báthory Gábortól, az új fejedelemtől. A vár pusztulását 1684-re teszik, amikor a gyenge várat a császári katonaság ellen megvédeni nem tudó fegyveresek kivonulnak, de előtte felgyújtják. Forrás: https://varak.hu/latnivalo/index/2186-Nagysaros-Saros/
És hol van a vers, A rom panasza, miért nem teszem itt közzé? A vers nincs meg. Úgy mondják, hogy a cenzúra miatt nem lehetett kinyomtatni, és elkallódott. (Rákóczi Ferenc fejedelemről, a császári uralom ellen fellázadt főnemesről, akkoriban nem volt szabad írni.)
Ugyan, Petőfi azt írja, hogy Sáros “Rákóczi egykori fészke” volt, ez valószínűleg tévedés. A későbbi fejedelem még csak 8 éves volt a vár pusztulásakor, és akkor a család (Sárospatak és Regéc után) már 4 éve Munkács várában élt.
Ez azonban itt most nem fontos. A lényeg az, hogy Petőfi már jóval a forradalom előtt lelkesedett a fejedelemért és a kardviselésért. Ezért sem meglepő, hogy a vándorszínész és költő fegyvert ragad, amikor ennek eljön az ideje.
Nagy költőnk, Petőfi Sándor mindössze 26 évet élt, és e rövid idő alatt hihetetlenül nagyot alkotott. Az év során megmutatom néhány kevésbé ismert versét.
- Vadonban (Veszprém)
- Furcsa történet (Dunavacse)
- Járnak, kelnek sokam zöld erdőben … (Mezőberény)
- Disznótorban (Székesfehérvár)
- Két vándor (Pápa)
- A borozó (Pápa)
- Első szerepem (Székesfehérvár)
- Szörnyű idő … (Mezőberémy)
- Székelykeresztúr
- A hűtelenhez (Selmecbánya)
- Fürdik a holdvilág az ég tengerében…. (Pest)
- Szerelem- és pipadal (Pest)
- Mi haszna, hogy a csoroszlya…. (Pápa)
- Hortobágyi kocsmárosné … (Hortobágy)
- Rákóczi (Pest)
Kerékfy Pál
Források: több cikk a Wikipédiából, https://ma7.sk/kultura/petofi-ahogy-eddig-kevesen-ismertuk, https://www.civilek.hu/hirek-osszes/ii-rakoczi-ferenc-a-magyar-kolteszetben/, https://varak.hu/latnivalo/index/2186-Nagysaros-Saros/, http://csicsada.hupont.hu/7/petofi-uti-jegyzetek
Akarattyai Hírmondó 