

Maradunk még Pápán, mert ez a város meglehetősen fontos Petőfi életében.
Ma a bor lesz a téma, amiről sokszor írt a költő. Ez a verse azért is érdemes említésre, mert ez az első műve, amit egy folyóirat közölt. A Bajza József szerkesztette pesti Athenaeum 1842. május 22-i számában jelent meg. A legenda szerint (amely igaz is lehet), mint pápai diák, a város szélén levő Hódoska beszálló vendéglő asztalánál, egy baráti borozgatás alkalmával írta a verset. Ezt alátámasztja az is, hogy a kortársak szerint könnyedén és gyorsan fogalmazott. (Ez lenne az ihletett állapot?)
A borozó.
Gondüző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.
Es mit ámultok? ha mondom,
Hogy csak a bor istene,
A kit én imádok, a ki
E kebelnek mindene.
És a bor vidám hevében
Füttyentek rád, zord világ!
Szívemet hol annyi kínnak
Skorpiói szaggaták.
Bor taníta húrjaimra
Csalni nyájas éneket;
Bor taníta elfeledni,
Csalfa lyányok, titeket.
Egykor majd borocska mellől
A halál ha űzni jő:
Még egy korty s nevetve dűlök
Jégöledbe, temető!
(Pápa.)
Még egy pár szó magáról a folyóiratról:
1837. január 1-jén jelent meg a lap első száma Bajza főszerkesztésében, s ettől kezdve hetenként kétszer került az előfizetők postaládájába.
Forrás: https://adt.arcanum.com/hu/collection/AthenaeumSchedel/
A folyóirat honosította meg a szerzők rendszeres honorálását: ívenként fizettek a szerzőknek, ami jelentősen hozzájárult a munkatársak számának növekedéséhez. Már kezdetben megnyerték a lapnak Kölcsey Ferencet, majd Vajda Pétert, Kazinczy Gábort is. Az lap kiállt amellett, hogy a reformtörekvéseknek nem a nemesség, hanem a felvilágosult polgárság képezheti az alapját. Folyamatosan ismertették a nyugati politikai folyamatokat – elsősorban angol és amerikai példákat mutatva, s néhol talán túlzó rajongással fordulva nyugat felé. A lap honosította meg az útleírásokat, elsősorban fejlettebb társadalmakról szóló beszámolókat közöltek Hunfalvy Páltól, Szemere Bertalantól, Irinyi Józseftől.
Kerékfy Pál
Honnan szedem ezeket a verseket?
Nagy költőnk, Petőfi Sándor mindössze 26 évet élt, és e rövid idő alatt hihetetlenül nagyot alkotott. Az év során megmutatom néhány kevésbé ismert versét.
- Vadonban (Veszprém)
- Furcsa történet (Dunavacse)
- Járnak, kelnek sokam zöld erdőben … (Mezőberény)
- Disznótorban (Székesfehérvár)
- Két vándor (Pápa)
Köszönöm szépen !
KedvelésKedvelik 1 személy
Még csak 19 éves, amikor ez a vers születik /feltéve, hogy abban az évben írta, amikor nyomtatásban megjelent/, de már itt is foglalkoztatja az elmúlás gondolata.
KedvelésKedvelik 1 személy
Igen, 1842-ben írta.
KedvelésKedvelés