Izgalom és élmény: Horváth Alexandra a színpadon

Milyen érzés az, amikor állandóan “kéznél vagy” az ágyába bújni, az összes kívánságát teljesíteni, de közben másnak udvarol, más után epekedik, és végül annak a másiknak a kezét kéri meg? 

Ez is része az Anconai szerelmesek csupa móka, ének és tánc előadásának, ami Itáliában játszódik, és nagyon olasz.

Nahát, így érzi magát Dorina! Mérgelődik, morgolódik, de újra és újra azonnal ugrik. Nem tud ellene semmit se tenni, mert szerelmes. Don Tomao pedig ezt nem veszi észre, vagy teljesen természetesnek tekinti. Mert mindig is bolondultak utána a nők. (Mondjuk, most már egy kicsit megkorosodott, és nem is érti, nem is veszi észre, hogy az a fiatal nő, aki akár a lánya is lehetne, már nem bolondul bele.)

De hagyjuk az öregedő playboyt, mert minket most Dorina érdekel!

Dorinát az Anconai szerelmesek 2023-as indulásától 2025 decemberéig Haraszti Elvira művésznő alakította, és nagyon tetszett, ahogy ezt az összetett figurát életre keltette. 

Azért is ugrottam azonnal az első 2026-os előadásra, mert érdekelt, hogy milyen lesz Dorinaként a társulat új tagja, Horváth Alexandra színművész. 

Megkérdeztem a művésznőt, hogy neki milyen volt a szerepátvétel.

Alapvetően szeretek beugrani, eddigi életem során többször volt rá lehetőségem és mindegyik csodás élményként maradt meg bennem. Nem mondom, hogy könnyű, mert egyáltalán nem az, de van számomra valami különleges izgalom abban, amikor a teljes alkotói folyamat kimarad, és egy kész előadásba kell becsatlakozni. Nagyobb a hibázás lehetősége is, persze. De óriási adrenalinlöketet tud adni az, hogy sosem lehetsz biztos a dolgodban. Minden pillanatban rákényszerülsz arra, hogy jelen legyél. Nem tudod rutinból csinálni, ami persze nagyon félelmetes… de számomra ebben rejlik a varázs is.

Milyen volt a felkészülés?

Nem volt egyszerű, mert a férjem egész nap dolgozott; többnyire ketten voltunk otthon a tíz hónapos kisfiammal, aki abban az időszakban nem sokat aludt, így amellett hogy kevés időt tudtam a felkészüléssel tölteni, nem voltam túl kipihent. Ráadásul az „anya üzemmódból” egyik napról a másikra kellett átkapcsolnom „anya is vagyok meg színész is” üzemmódba. Szóval volt bennem félelem bőven. De amikor megnéztem a felvételt, olyan lelkes lettem, annyira volt kedvem csinálni, hogy azt éreztem: ez nem sülhet el rosszul.

Mennyire érezted biztosnak magad a kezdés előtt? Hogy változott ez az érzés az előadás folyamán?

Nehéz lenne szavakkal körülírni azt az izgalmat, amit a május 31-i előadás előtt éreztem ott a Veszprémi Petőfi Színház színpadán. Most is gyorsabban ver a szívem, ha felidézem, ahogy ott készülődünk a függöny mögött, közben már halljuk a közönség morajlását… Aztán ahogy elindult a zene, valami átkapcsolt bennem. Végignéztem a kollégáimon, akiket a felvételről már jól ismertem, de legtöbbjükkel aznap találkoztam először, és olyan szeretetet éreztem, de komolyan, meg hálát, hogy itt lehetek, velük játszhatok, hogy ez teljesen elfeledtette velem azt, hogy most nekem „teljesítenem kell”. Biztonságban éreztem magam velük. Aztán júliusban volt még egy előadás Alsóörsön. Mivel a szerelmem és a legjobb barátaim is jöttek megnézni, nem izgultam kevésbé, sőt… de életre szóló élmény marad számomra az az este.

Az előadás végén mit éreztél? Mennyire voltál elégedett magaddal?

Hálát éreztem. Nehéz lenne ezt most úgy értékelnem, mintha csupán egy beugrás, vagy egy alakítás lenne, amivel vagy elégedett vagyok, vagy sem… Persze, átgondoltam, hogy mi az, amin még dolgozni szeretnék, hogy a későbbi előadások során még többet tudjak nyújtani. De számomra az Anconai szerelmesek már többet jelent, mint egy beugrás, vagy szerepátvétel. Ez a beugrás volt számomra a „visszatérés” – az első szerepem anyaként, és az első találkozás a veszprémi közönséggel és a társulattal, ezért örökre a szívembe zártam ezt az élményt.

Én úgy látom, hogy nagyon jól ragadta meg Dorina személyiségét és bonyolult helyzetét. Munkaadójával, Don Tomaóval való kapcsolata mellett Agnese asszonnyal (Módri Györgyivel), a szemközti panzió tulajdonosával is összetett a viszonya. 

Jóban vannak, de közben feszültség is van közöttük. Agnese volt a Don előző szeretője, de a férfi már egyáltalán nem törődik vele, lényegében észre sem veszi. Sorstársak lévén jóban van a két nő, ugyanakkor Agnese kicsit féltékeny is az utódjára. Dorinának ezt a kettős viszonyt kell jól kezelnie – nemcsak szavakban, hanem játékban is. És Horváth Alexandra igen jól kezeli a helyzetet – miközben lendületesen és kiválóan énekel és táncol.

Most látom, hogy úgy írok az Anconai szerelmesekről, mintha lélektani dráma lenne. Nos, azt hiszem, egy “kicsit” túlzásba vittem a lélektani vonalat! 

Ének, zene, tánc, sok mókás jelenet a színpadon – ez az Anconai szerelmesek. Egy olyan darab, amit az összes szereplő és a közönség is az első pillanattól a vastapsig folyamatosan élvez.

Itt most az jönne, hogy mikor van a következő előadás – de nem tudom. Csak reménykedem, hogy hamarosan lesz majd, mert én akárhányszor is meg tudnám nézni. Annyira üdítő, annyira jó hangulatban megyek haza utána!

Kerékfy Pál

Itt található a szereposztás, és itt láthatók majd a következő előadások is: Anconai szerelmesek

Színpadi fotók: Veszprémi Petőfi Színház

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc