139 éve született Kabos Gyula, akinek első filmszerepe Schneider Mátyás, a hirtelen meggazdagodott szállítási vállalkozó volt. Ugye mindenki emlékszik jellegzetes játékára ebben az 1937. november 27-én bemutatott filmben? Schneider Mátyásként A Hyppolit, a lakáj majdnem az első magyar hangosfilm volt. Azért majdnem, mert már szeptemberben bemutatták a Kék bálványt (Hunnia Filmgyár, Jávor Pál), de az … Kabos Gyula 139 olvasásának folytatása
Teleki József és a 200 éves Akadémiai Könyvtár
Hadd emlékezzünk meg egy 200. születésnapról, az Akadémiai Könyvtár születésnapjáról. 1826. március 17-én gróf Teleki József történetíró, jogász 30 ezer kötetes családi könyvtárát ajánlotta fel a megalakulóban lévő Tudós Társaság részére. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. A különböző forrásokból gyarapodó gyűjtemény a szükséges rendező és feldolgozó munka után 1844-ben, a mai … Teleki József és a 200 éves Akadémiai Könyvtár olvasásának folytatása
CARPE DIEM és a Holt költők társasága: Mit jelent ma?
Kiben merülnek fel kérdések a Holt költők társaságával kapcsolatban? Nekem voltak kérdéseim már a veszprémi előadás előtt is, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a premier előtt interjút készíthettem az alkotók többségével. A jelen írás végén megtalálhatók az interjúk. Szóval, milyen kérdések merülnek fel az előadással kapcsolatban? Egyáltalán, egy ilyen régen, majdnem 7 évtizeddel … CARPE DIEM és a Holt költők társasága: Mit jelent ma? olvasásának folytatása
Szendrey Júlia Akarattyán
Március 15-én meglátogatott minket Szendrey Júlia magyar költő, író, műfordító. A Rákóczi parkban sokan gyűltünk össze, hogy ezen a napsütéses, hűvöskés tavaszi vasárnapon ünnepeljük a forradalmat, a forradalmi ifjakat. Az ünnepi műsor első részében Szendrey Júlia szólalt meg, aki életének több meghatározó időszakára és érzésére emlékezett vissza naplói alapján. Pár mondatot idézünk, a teljesség igénye … Szendrey Júlia Akarattyán olvasásának folytatása
Pest, március 15. ELŐTT
Ez nem a szokásos március 15-ei cikkecske lesz. Azt szoktuk ilyenkor olvasni, hogy 14-én este megérkezett a 13-ai bécsi forradalom híre, és ennek hatására tört ki másnap a forradalom Pesten. Ez nem a teljes igazság. Ha nem tekintünk vissza a XVIII. század végére Martinovicsékig, vagy még messzebbre a század elejére II. Rákóczi Ferencig, vagy még … Pest, március 15. ELŐTT olvasásának folytatása
Pest, március 14.
Az 1848-as forradalom nem egyik napról a másikra tört ki, már hosszú ideje érlelődött. A pozsonyi országgyűlésben akkor már hónapok óta folyt a vita, és Kossuth Lajos javaslatára és gyújtó hangú beszéde hatására március 3-án az alsóházban feliratot fogadtak el, amiben lényegében azt írták, hogy alkotmányos reformok nélkül veszélyben az uralkodó széke. Finoman csomagolt fenyegetés … Pest, március 14. olvasásának folytatása
Bécs, március 13.
Az 1848. február 22-25-ei párizsi forradalom híre 29-én érte el Bécset. Német államokból is érkeztek forradalmi hírek; ezek és Kossuth március 3-ai beszéde mozgásba hozták a változást akaró embereket. Kossuth Lajos - 1847 - Barabás rajza Mirajtunk egy fojtó gőznek nehéz átka ül, a bécsi rendszer csontkamarájából sorvasztó szél fúj ránk, mely idegeinket megmerevíti s … Bécs, március 13. olvasásának folytatása
A koronázási palást újra Veszprémben
Az István, a király rockopera különleges előadásán voltam március ötödikén. Az előadás előtt rövid ünnepség volt abból az alkalomból, hogy Veszprém megkapta a koronázási palást másolatát. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója adta át a palástot Porga Gyula polgármesternek, aki elmondta, hogy a palást végleges helye veszprémi várban lesz, de most egy ideig a … A koronázási palást újra Veszprémben olvasásának folytatása
Rubold Emília: Nerissa szerepe A velencei kalmárban
Érzek egy nagy adag fiatalos lázadást ebben a drámában, és nagyon szeretem a „belmonti megmentő osztagunkat” játszani, igazságot szolgáltatni. Szeretem “felfedezni” azokat a nagyon fontos karaktereket a színdarabokban, akikbe egy kicsit jobban bele kell gondolni, hogy rájöjjünk: kulcsszerepük van. Számomra izgalmasak ezek a felfedezések, és keresem a lehetőséget, hogy az őket megformáló művészekkel beszélgethessek. A … Rubold Emília: Nerissa szerepe A velencei kalmárban olvasásának folytatása
Keresztes Gábor mint francia király
A János vitéz története részben Franciaországban játszódik. Nem a valódiban, hanem egy kitaláltban, ami Indiával határos, és nagy török sereg támadta meg. A magyar huszárok közé beállt Kukorica Jancsi is a törököket kiűző vitézek között van, sőt, ő menti meg a török basa fia által elrabolt királykisasszony. A franciák királyától új nevet kap Jancsi: így … Keresztes Gábor mint francia király olvasásának folytatása