Keresztes Gábor mint francia király

A János vitéz története részben Franciaországban játszódik. Nem a valódiban, hanem egy kitaláltban, ami Indiával határos, és nagy török sereg támadta meg. A magyar huszárok közé beállt Kukorica Jancsi is a törököket kiűző vitézek között van, sőt, ő menti meg a török basa fia által elrabolt királykisasszony.  A franciák királyától új nevet kap Jancsi: így … Keresztes Gábor mint francia király olvasásának folytatása

Karinthy Frigyes: A lányok

A lányok a Vadász utcába járnak: egy órakor gyakran találkozunk velük, tarkán sereglenek ki a körútra, vihognak és sugdolóznak. Copfjukon piros és kék pántlika fityeg, hárman-négyen összefogóznak, egymásba karolnak, az egyik halkan, súgva mond valamit, hangosan kuncogni kezdenek. Ellenségesen és értetlenül és irigyen nézem őket, vajon miféle butaságon nevetnek folyton? És mit sugdolóznak? Ha két … Karinthy Frigyes: A lányok olvasásának folytatása

Weöres Sándor: A NŐ

A nő: tetőtől talpig élet.A férfi: nagyképű kísértet.A nőé: mind, mely élő és halott,úgy, amint két-kézzel megfoghatod;a férfié; minderről egy csomókétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga -a világot dolgokká széthabarjas míg zúg körötte az egy-örök áram,cimkék között jár, mint egy patikában.Hiában száll be földet és eget,mindég semmiségen át üget,mert … Weöres Sándor: A NŐ olvasásának folytatása

Tóth Árpád: Tárcámban egy kép

Mért jó: meleg szemedbe nézni hosszan?Mért jó: meleg kis kebeledre búni?Mért jó: meleg, telt combodtól reszketni? Mily jó is: elfáradtan öledbe ereszkedni,Mily jó: langy lehelléssel gyenge bőrödre fúni,Érezni kicsi térded, amint borzongva moccan. E két sóvár, égő szem végigragyogja vállad,Ó, mint két nyomorú és félénk tolvajlámpás,Mely csak téged kutat éjben, magányban s búban. Gyengén szorító … Tóth Árpád: Tárcámban egy kép olvasásának folytatása

Keller Márton: János vitéz és a lelki fejlődés

Hogy éli meg a címszereplő az egész életét felforgató változásokat? Erről beszélgettem Keller Márton énekművésszel, aki az első megszólalásával visszavarázsolt tízéves koromba, amikor az Operaházban Palcsó Sándortól hallottam Jancsi belépőjét: “Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam / Nem törődöm az idővel, a szívemben nyár van”. Mintha Palcsót hallottam volna! Nagyon jó érzés volt! Amikor a … Keller Márton: János vitéz és a lelki fejlődés olvasásának folytatása

Menetrendváltozás: III. 7-8. és III. 28-29.

Két márciusi hétvégén a Tapolca-Budapest sebesvonatok csak Tapolcától Székesfehérvárig, illetve Székesfehérvártól Tapolcáig közlekednek. Március 7-én, 8-án, 28-án és 29-én a Déli pályaudvar karbantartási munkálatai miatt sok vonat menetrendje módosul, és nem közlekednek a vonatok Kelenföld és a Déli között. A 29-es (észak-balatoni) vonalon a sebesvonatokat érinti a változás. Ezekre és ezekről mindkét irányban Székesfehérváron van … Menetrendváltozás: III. 7-8. és III. 28-29. olvasásának folytatása

Barcsay Jenő 126

126 éve, 1900-ban született a Kolozs* vármegyei Katona településen Barcsay Jenő Kossuth-díjas festő, grafikus, művészpedagógus, tanár. 1919-ben Budapestre költözött, ahol 1926-ig a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Jól jelzi Barcsay sokszor tépelődő habitusát, hogy bár az első években a progresszív oktatói programot megvalósító Vaszary János lett a mestere, 1922 végétől mégis szó nélkül átiratkozott a … Barcsay Jenő 126 olvasásának folytatása

Egy boldog állam

A nemzet újjáteremtésén sikeresen csak azok működhetnek, kik képzeletök elé tudják villantani egy boldog állam eszményét. Ki ezt tenni nem képes, annak törekvése legfölebb is egyes változásokat idéz elő, de kitűzött irányban a nemzet fejlesztését eszközölni képes nem leend. Ezeknek mondják enyelgős gúnnyal az észak-amerikaiak, hogy: „hiába foltozgatják ezt a vén Európát…” Vasvári Pál: Irányeszmék … Egy boldog állam olvasásának folytatása

Én lettem az utolsó

Bár, mondhatnám úgy is, hogy az előkelő negyedik helyet szereztem meg. Maradjunk ebben - ez sokkal szebben hangzik. Na, de kezdjük az elejéről! Minden hónap harmadik szombatján összegyűlik egy kisebb-nagyobb társaság, óvodástól nyugdíjasig, hogy társasjátékkal töltsék a délutánjukat, és közben ismerkedjenek, barátkozzanak. Az első alkalommal hat asztalon folyt a játék, és örömmel láttam közöttük egy … Én lettem az utolsó olvasásának folytatása

Hirschl Laura: Iluska érzésekkel teli megformálása

Iluska nagyon kedves, szerethető szereplője Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményének.  Most a Veszprémi Petőfi Színház színpadán találkozunk vele, a János vitézke című zenés gyermekelőadásban. Hirschl Laura énekművész–színész nagyon szépen, mély érzésekkel formálja meg alakját. Vele beszélgettem a március elsejei premier előtt.  Milyen érzés belebújni Iluska bőrébe? Csodálatos, nagyon kedves a szívemnek ez a … Hirschl Laura: Iluska érzésekkel teli megformálása olvasásának folytatása