Március 15-én meglátogatott minket Szendrey Júlia magyar költő, író, műfordító. A Rákóczi parkban sokan gyűltünk össze, hogy ezen a napsütéses, hűvöskés tavaszi vasárnapon ünnepeljük a forradalmat, a forradalmi ifjakat. Az ünnepi műsor első részében Szendrey Júlia szólalt meg, aki életének több meghatározó időszakára és érzésére emlékezett vissza naplói alapján. Pár mondatot idézünk, a teljesség igénye … Szendrey Júlia Akarattyán olvasásának folytatása
Kategória: 1848
Pest, március 15. ELŐTT
Ez nem a szokásos március 15-ei cikkecske lesz. Azt szoktuk ilyenkor olvasni, hogy 14-én este megérkezett a 13-ai bécsi forradalom híre, és ennek hatására tört ki másnap a forradalom Pesten. Ez nem a teljes igazság. Ha nem tekintünk vissza a XVIII. század végére Martinovicsékig, vagy még messzebbre a század elejére II. Rákóczi Ferencig, vagy még … Pest, március 15. ELŐTT olvasásának folytatása
Pest, március 14.
Az 1848-as forradalom nem egyik napról a másikra tört ki, már hosszú ideje érlelődött. A pozsonyi országgyűlésben akkor már hónapok óta folyt a vita, és Kossuth Lajos javaslatára és gyújtó hangú beszéde hatására március 3-án az alsóházban feliratot fogadtak el, amiben lényegében azt írták, hogy alkotmányos reformok nélkül veszélyben az uralkodó széke. Finoman csomagolt fenyegetés … Pest, március 14. olvasásának folytatása
Bécs, március 13.
Az 1848. február 22-25-ei párizsi forradalom híre 29-én érte el Bécset. Német államokból is érkeztek forradalmi hírek; ezek és Kossuth március 3-ai beszéde mozgásba hozták a változást akaró embereket. Kossuth Lajos - 1847 - Barabás rajza Mirajtunk egy fojtó gőznek nehéz átka ül, a bécsi rendszer csontkamarájából sorvasztó szél fúj ránk, mely idegeinket megmerevíti s … Bécs, március 13. olvasásának folytatása
Egy boldog állam
A nemzet újjáteremtésén sikeresen csak azok működhetnek, kik képzeletök elé tudják villantani egy boldog állam eszményét. Ki ezt tenni nem képes, annak törekvése legfölebb is egyes változásokat idéz elő, de kitűzött irányban a nemzet fejlesztését eszközölni képes nem leend. Ezeknek mondják enyelgős gúnnyal az észak-amerikaiak, hogy: „hiába foltozgatják ezt a vén Európát…” Vasvári Pál: Irányeszmék … Egy boldog állam olvasásának folytatása
Így indult a népek tavasza
1848 februárjában Párizsban kezdődött a "népek tavasza", ami a bécsi és a pesti forradalomhoz is vezetett. Az 1848. februári forradalom a harmadik forradalom volt Franciaországban az 1789-es és az 1830-as júliusi forradalom után. A forradalom 22-én kezdődött és 25-éig tartott, és véget vetett a júliusi monarchiának. A "júliusi monarchia" 1830-tól 1848-ig tartott. Alkotmányos monarchia volt, … Így indult a népek tavasza olvasásának folytatása
A nép vezérei
Közszellemről szólva, nem kell ezalatt valami, föld felett lebegő, külön lényt értenünk. Ez csak egyik eszménykép a felvilágosultság mitológiájában. Mi az embert tartsuk önsorsa teremtőjének! Nem szükség őt a természet királyának neveznünk, de hogy önmagának ura, az tagadhatatlan, az tény. – Csak tudnia kell ezt, és rögtön megszűnt élő gép lenni. A közszellemet tehát emberek … A nép vezérei olvasásának folytatása
Teljes összhangzat az egészben
Ne a vak ösztön, ne a pillanatnyi fölhevülés, hanem a nemzetcél valódi eszménye lelkesítse a nemzet vezéreit, s akkor a népet nem fogják új meg új veszélybe süllyeszteni. A szobrász előtt egy tökéletes ideálnak kell lebegni, ha a vésője alá vett márványdarabot eltorzítani nem akarja. Ha ő az egész eszményt egy ötlettel nem képes felfogni, … Teljes összhangzat az egészben olvasásának folytatása
Vasvári 200
Idén is folytatjuk a 200-asok sorozatát. Három évvel ezelőtt Petőfivel kezdődött a sorozat. Róla sok versével is megemlékeztünk. Ugyancsak 2023-ban volt 200 éves a Himnusz. Sőt, Madách Imre is 1823-ban született, méghozzá január 20-án. Jókai Mór 2025-ben lett volna 200 éves. Nézzük az első idei 200-asunkat, Vasvári Pált! Petőfi, Madách és Jókai kortársa lévén ő … Vasvári 200 olvasásának folytatása