Szendrey Júlia Akarattyán

Március 15-én meglátogatott minket Szendrey Júlia magyar költő, író, műfordító.

A Rákóczi parkban sokan gyűltünk össze, hogy ezen a napsütéses, hűvöskés tavaszi vasárnapon ünnepeljük a forradalmat, a forradalmi ifjakat.

Az ünnepi műsor első részében Szendrey Júlia szólalt meg, aki életének több meghatározó időszakára és érzésére emlékezett vissza naplói alapján. Pár mondatot idézünk, a teljesség igénye nélkül.

Sorsom majd tán megváltozik, hogy lehetséges olly jövőm, melly helyrehozza mit szenvedtem; s illy gondolatok után festettem magamnak képeket, mellyeknek fény volt minden oldala.

1847. szeptember 22.

A naplórészleteket Rubold Emília színművész, a Veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja válogatta össze és olvasta fel.

Igen, én tisztának hiszlek, mint az isten angyalát, és hiszem, hogy illyen maradsz örökké s így foglak szerethetni életünk végperczéig. Mire visz a magány, milly rémekkel kell küzdenem, ha téged nem látlak, ha jelenléteddel szét nem űzheted ez ördögöket, mellyek mindig várnak s ha távol tőled, védtelenül találnak.

1848. október 15,

Több idézetet nem hozunk, mert ezeket felkészült művész tolmácsolásában kell hallani – olvasva nem ugyanaz.

A naplórészletek után két rövid versrészlet („Élni vagy meghalni!” és „A költészethez”) nyújtott betekintést Szendrey költészetébe. Az egyikből egy rövid szemelvény:

Te lész csillagom majd az élet sötét, kétes utain. Az ifjúság és szerelem korában rózsákkal hintett pályatér helyett, én a tövises ösvényt választám, mely közelebb vitte hozzád lelkemet.

Szendrey Júlia: A költészethez, részlet

Szép erdélyi népdalokból összeállított válogatással zárta fellépését a művésznő. A tapson túlmenően, a közönségből többen személyesen is megköszönték neki műsorát, kiemelve egy-egy számukra fontos részt, például a népdalokat.

A Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai fiatalos szemszögből dolgozták fel a forradalom követeléseit. A 12 pont egyes pontjait egyenként értelmezték, hogy az mit jelent nekik, maguknak. Szerintem ez nagyon fontos, hiszen így értik meg, így lesz „bevágandó” szövegből értelmes, jelentéssel bíró követelés belőle. A diákokat Szente Judit, a magyar nyelv és irodalom tanára készítette fel ilyen alaposan.

A „Legyen béke, szabadság és egyetértés” többször, hangsúlyosan elhangzott műsorukban – ezt érezték a legfontosabb követelésnek.

Bízom benne, hogy megmarad bennük a szöveg feldolgozásának és megértésének élménye!

Nagyszerű és felemelő volt a megemlékezés, aminek a végén, természetesen a koszorúzás sem maradt el.

Kerékfy Pál

Továbbiak Szendrey Júliáról:
Március 15-ei Szendrey Júlia
Szendrey Júlia: Ne higyj nekem…

Március 15. előzményeiről: Pest, március 15. ELŐTT
A 12 pontról: 12 pont, de melyik tizenkettő?