Az elmúlt napokban többször írtam arról, hogy az Abigél karakterei kik is valóságban. Miről beszélek: valóságban? Igen. Az Abigél önéletrajzi ihletésű mű, és “A holtig haza” c. könyvében sok karakterről és jelenetről leírja Szabó Magda, hogy honnan merítette.
Most éppen Torma Piroska (Horváth Zsófia) a töprengésem tárgya. Nem tudom, hogy volt ez akkoriban, de manapság nagyon furcsa lenne, ha egy diák 12 évet járna abba az iskolába, ahol a nagybátyja az igazgató. Talán akkor is furcsa volt, ezért ad hozzá tökéletes magyarázatot a szerző. Pirosnak nincs senki más rokona, mint Torma Gedeon, aki magához vette – ez egészen természetes. Maga az igazgató az intézetben lakik, hiszen neki mindig és minden helyzetben a helyén kell lennie. Így Piroskának is ott kell élnie.
Az első felvonásban Kis Mari (Szalay Ágnes) bevezeti az intézet életébe Vitay Georginát, aki kétségbe esik, hogy most már az apját sem láthatja. Mari int egyet Pirosnak, aki mint egy betanult szöveget panaszolja el, hogy neki egyáltalán nincs senkije, se anyja, se apja. Mari erre megrója, hogy milyen hálátlan, hiszen itt van neki Gedeon, az igazgató, akivel az intézetben töltheti az egész életét. Hozzáteszi ironikusan, hogy ez milyen jó.
Visszaatérve Tormára: azt gondolom, hogy maga az írónő is benne van egy kicsit a karakterben. Hatéves kora előtt adták be a Dóczi Intézetbe, ahol élete nagyon jelentős tizenkét évét töltötte. Neki éltek a szülei, nem volt árva, de az intézet az ő életét is alapvetően meghatározta. Ebben az intézetben nevelkedett anyja, nagyanyja és a legtöbb nőrokona. Az egész család életére, gondolkodására rányomta a bélyegét a Dóczi, teljes nevén a Debreceni Református Egyház Leánynevelő Intézete, ahol – ahogy a neve is mutatja – nem a tanítás, hanem a nevelés volt a középpontban.
Milyen volt ide járni?
A Dócziba járni nagyjából azt jelentette, hogy az ember nagyjából hatévesen tudomásul vette, vagy alkalmazkodik az ott uralkodó nevelési elvekhez és követelményekhez, vagy mindenki idegrendszere kímélése céljából iparkodik még idején iskolát változtatni.
Szabó Magda: A holtig haza. Budapest: Jaffa Kiadó, 2026. p. 51
A Dóczi megtanított bennünket bizonyos emberi attitűdre, abszolút fegyelmezettségre, megszoktuk, hogy ne nyafogjunk, hogy elviseljük az ütést, hogy ne roskadjunk össze a szokatlan terhelés alatt, megszoktuk a fegyelmezett protokolt is (…) egyáltalán: belénk verték, hogy tudjuk elviselni az életet akkor is, amikor nagyon nehéz.
Uo. pp. 57-58
Még ezt is írja Szabó Magda az intézetről:
Aki mindezt elolvassa, méltán hihetné: mélyen, sötéten és lázadva boldogtalanok voltunk, s mekkorát tévedne. Időnként vad bőgésre fakadva, legjobb barátnőnk megértő vállán panaszolva keserű sorsunkat, tulajdonképpen valami komikus eufóriában méltányoltuk, milyen komolyan vesznek bennünket, milyen szigorúak hozzánk, milyen hihetetlenül sokat követelnek tőlünk, milyen nehéz és veszedelmes máris az élet.
Uo. p. 56
Gondoljunk bele az Abigél jeleneteibe! Ugye, látjuk, hogy a lányok megtanulták túlélni a vasfegyelmet és a szigort?
Torma Piroskát érdemes alaposan megfigyelni a színpadon. Neki több kötődése is van, hiszen része a tanárokkal és a vasfegyelemmel szemben összetartó osztályközösségnek, ugyanakkor Torma Gedeon igazgató az egyetlen rokona, ami iránta érzett szolidaritást is kivált ki belőle. Szemlátomást nagyon jóban van Kis Marival, aki az osztály hangadója, és hamar összeütközésbe kerül Ginával, ugyanakkor átérzi a magát elveszettnek érző új lány helyzetét, és nem támadja hevesen. Szép lehetőségeket ad ez a szerep, és Horváth Zsófia él ezekkel a lehetőségekkel, árnyaltan hozza Piros karakterét.
Szóval, nem mondom, hogy Torma Piroska azonos Szabó Magdával, de szerintem a saját életét is egy kicsit beleírta a szerző.
Október 2-án volt az Abigél musical premierje a Veszprémi Petőfi Színház nagyszínpadán, és hétfőn, az azt követő harmadik előadással egyben Szabó Magda születésének 109. évfordulóját is ünnepeltük. Ez is csodálatos előadás volt, lelkesen ünneplő közönséggel!
Természetesen, és sem hagytam ki!
Kerékfy Pál
Szereposztás és jegyek: Abigél
További “felfedezett” karakterek:
További érdekes morzsák Szabó Magdától: Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Ez a könyv az írónő hazájáról, Debrecenről szól, azon belül hangsúlyosan a Dóczi Intézetről, ami az Abigélben megírt Matula Leánynevelő Intézet előképe. Amikor új darabot mutat be a Veszprémi Petőfi Színház, szeretek felkészülni, szeretek előre belelátni a darabba, a karakterekbe.
Kép: Veszprémi Petőfi Színház
Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc
Megosztás:
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.