Vitay Georgina útja Hirschl Laura szemével

Vitay Georgináról már írtunk itt, amikor felidéztünk néhány “Matulás” mozzanatot Szabó Magda emlékei közül.

Aki már látta, ahogy Hirschl Laura megformálja őt az Abigél musicalben, már sokat tud Gináról.

Laura hitelesen, érzékenyen és meggyőzően formálja meg Gina karakterét; minden gesztusában ott van a lány sérülékenysége és ereje. Játéka természetes és árnyalt, így Gina változásai és belső küzdelmei is igazán közel kerülnek a nézőhöz.

Én már ötször megnéztem az előadást, és nagyon megragadott a művésznő játéka, de így is örömmel olvasom újra, amit elmond Gináról:

Kamaszkoromban találkoztam először az Abigéllel, a Dal-Ma Musical- és Zenés Színpadnál töltött időszakom alatt. A teljes musicalt élőben itt, a Veszprémi Petőfi Színházban láttam először, Kusnyér Anna főszereplésével, aki szintén a Dal-Ma Musical- és Zenés Színpad tagja volt. Talán már akkor megszületett bennem a vágy, hogy egyszer én is eljátszhassam Ginát. A történet és különösen a dalok nagyon hamar közel kerültek hozzám, rengeteget hallgattam őket az interneten. Igaz, csak videó formájában volt szerencsém látni, de nagyon meghatározó volt számomra Vágó Zsuzsi alakítása is, akire régóta nagy szeretettel és tisztelettel tekintek fel, és akivel volt szerencsém együtt játszani a Titanic című musicalben. Különösen izgalmas megtapasztalni, hogy ugyanaz a szerep, amelyhez egykor nézőként és “rajongóként” kapcsolódtam, most színészként válik a saját történetem részévé.

Szerintem Gina útjának a kulcsa az, hogy nem egyik pillanatról a másikra változik meg, hanem minden egyes csalódás, veszteség és felismerés egy kicsit közelebb viszi önmagához és a körülötte zajló események megértéséhez. A történet elején egy fiatal lányt látunk, akitől hirtelen mindent elvesznek, ami addig biztonságot jelentett neki. Nem érti, miért kell elszakadnia az édesapjától, a megszokott életétől, és miért kell elfogadnia egy olyan világ szabályait, amelyekkel egyáltalán nem tud azonosulni.

A lázadásában ezért nemcsak dac van, hanem félelem, fájdalom és rengeteg kérdés is. A büszkesége és az indulatai mögött ott van egy nagyon érzékeny, szeretetre vágyó lány, aki egyszerűen nem érti, mi és miért történik vele.

A történet során Gina fokozatosan szembesül azzal, hogy a korábbi eszközei már nem működnek. Nem tud mindent akarattal, sértődöttséggel vagy a saját igazának bizonygatásával megoldani. Amikor magára marad, és úgy érzi, senki nem érti meg, akkor kezd igazán megmutatkozni a sebezhetősége.

Aztán lassan elkezdi felismerni azokat az értékeket, amelyeket korábban észre sem vett: a közösség erejét, a barátságot, az önzetlenséget, és azt, hogy az emberek sokszor egészen mások, mint amilyennek elsőre látszanak.

A megértéshez vezető úton megtanulja másképp használni az erejét. Megmarad bátornak, szenvedélyesnek és igazságkeresőnek, de már nem kizárólag a saját nézőpontjából látja a világot. Megérti, hogy a szeretet nem mindig úgy mutatkozik meg, ahogyan azt várjuk, és hogy néha éppen azok a döntések születnek értünk, amelyek ellen a leghevesebben tiltakozunk.

Talán ez az egyik legfontosabb, amit Ginától tanultam.

És mi, nézők mit tanulunk Ginától? Ugye, ezek a felismerések nem csak kamasz lányok számára fontosak?

Én ezek után másképp fogom nézni Vitay Georgina karakterfejlődését Hirschl Laura előadásában. Néhány nap múlva, október 29-én találkozom újra vele és a többiekkel a Matulában.

Kerékfy Pál

Jegyek és szereposztás: Abigél. A jegyvásárlással igyekezni kell, mert gyorsan elkapkodják őket.

Fotók: Veszprémi Petőfi Színház

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc