1956. november első napjai

Nézzünk vissza a 70 évvel ezelőtti november első napjaira!

November 1.

Reggel már a kormány ülésén foglalkoztak azzal a jelentéssel, mely szerint a fővárosból kivont szovjet csapatok a repülőtereket körülzárták, és az ország keleti határán új szovjet csapatok tartanak az ország belseje felé. A kormány magához rendelte Andropov szovjet nagykövetet, aki a csapatmozgásokról nem adott kielégítő magyarázatot.

A kabinet a súlyos helyzetre való tekintettel elhatározta, hogy felmondja a Varsói Szerződést, és kinyilvánítja az ország semlegességét, és a kormány az ENSZ-hez fordul – az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.

A kormány megtiltotta a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szemben az ellenállást. Este Nagy Imre rádióbeszédben ismertette a kormány álláspontját.

Utána Mindszenty József rádiónyilatkozata hangzott el.

Majd Ravasz László református püspök és más népszerű személyiségek szólították fel megbékélésre a lakosságot.

Este tíz órakor Kádár János beszédét sugározta a rádió felvételről, ugyanis Kádár a reggeli rádiófelvétel óta ismeretlen helyen tartózkodott. Beszédében a történteket dicsőséges felkelésnek nevezte.

November 2.

A kormány a reggeli ülésén három delegáció összeállításáról döntött:

• Az első Losonczi Géza vezetésével Varsóba utazik, ahol a Varsói Szerződés felmondásáról, a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalnak.
• A második Nagy Imre vezetésével az ENSZ-közgyűlésre utazik.
• A harmadik a szovjet csapatkivonások gyakorlati végrehajtásáról tárgyal Maléter Pál vezetésével.

Király Béla vezérőrnagy a törzsével kidolgozta Budapest védelmi tervét. Több nagy fontosságú pontra tüzérségi ütegeket telepítettek.

November 3.

Megalakult a Nemzeti Kormány: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István, Bibó István, Farkas Ferenc, Kádár János (távollétében, névlegesen), Losonczi Géza, Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna, Maléter Pál. Király Bélát a nemzetőrség főparancsnokává nevezték ki.

Délben a Parlamentben megkezdődtek a magyar–szovjet tárgyalások a csapatkivonásokról, a szovjet hősi emlékművek megóvásáról és a távozó csapatok ünnepélyes búcsúztatásáról. A magyar delegációt Maléter Pál honvédelmi miniszter vezette. Megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket este folytatják a tököli szovjet parancsnokságon. Közben a honvédelmi miniszter november 4-én 11 órára eligazításra a minisztériumba rendelte a honvédség és a nemzetőrség magasabb parancsnokait.

Este 21 óra után Erdei, Maléter, Kovács István és Szűcs Miklós és több szakértő katonai gépkocsikkal és egy rádiós autóval megérkeztek Tökölre. Maléter Pál hozzákezdett a magyar kormány álláspontjának ismertetéséhez, amikor Malinyin, a szovjet delegáció vezetője közbevágva közölte, hogy délután nem tudott a feletteseivel kapcsolatba lépni. Ekkor belépett a terembe Szerov tábornok, a hírhedt KGB vezetője, és letartóztatta a magyar delegációt. Szerov oldalán ott volt Piros László volt belügyminiszter és Rajnai Sándor több ÁVH-s tiszttel együtt.

November 4.

Éjszaka Románia felől újabb szovjet csapatok lépték át a magyar határt. Budapesten és szerte az országban 4:15-kor indult meg a szovjet intervenció.

Nagy Imre 4:20-kor drámai hangon kezdte rádióbeszédét: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” A rádió többször ismétli – és több nyelven sugározza – a miniszterelnök szavait. Egyben visszatérésre szólította fel a Tökölre távozott katonai delegációt.

Reggel 5:05-kor a szolnoki rádió közleményt sugárzott: „Nyílt levél a dolgozó magyar néphez!”. Aláírója: Kádár János miniszterelnök. Kormánytagok: Apró Antal, Horváth Imre, Kossa András, Münnich Ferenc, Marosán György, Dögei Imre és Rónai Sándor (többen a rádióból értesültek, hogy tagjai a kormánynak). Maga Kádár akkor még a Szovjetunióban tartózkodott, csak este érkezett meg Szolnokra katonai repülővel.

Reggel 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre a párt és a kormány több vezetőjével együtt.

A Parlamentet őrző magyar egységek 8 órakor a szovjet támadók előtt letették a fegyvert. A védelmi harcok áttevődtek a felkelés során kialakult ellenállási gócokra.

Később, november 12-én az Elnöki Tanács (az államfői funkció gyakorlója) felmentette Nagy Imre kormányát és kinevezte Kádár János kormányát:

---

Mennyi illúzió az egyik oldalon, például: a Szovjetunióval lehet tárgyalni; az ENSZ és a nagyhatalmak segítenek; a Varsói Szerződésből ki lehet lépni. Mennyi áruló a másik oldalon, élükön Kádár Jánossal, aki elsején dicsőséges felkelésnek nevezi a történteket, 4-én hajnalban már a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (a szovjet vezetők által felállított bábkormány) vezetője. A két időpont között a Kremlben győzték meg, hogy melyik oldalra érdemes állnia.

Forrás: Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménynaptára, Arcanum Kézikönyvtár.
és Nyom nélkül tűnt el Kádár János 1956-ban, Nemzeti Emlékezet Bizottsága.