Vízszint, partvonal, alkalmazkodás

Az aug. 14-ei konferencia címe vonzott be, ezért tekertem el Tihanyba. Érdekes előadásokban volt részem, mindegyikből tanultam valami újat.

Néhány összefoglaló mondat az előadásokról:

• Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala) szerint a jogszabályok alapvetően helyesek, és alkalmasak lennének környezetünk védelmére, de a tulajdonosi érdekek mégis túl erősen érvényesülnek. A gyakorlatban nincsenek kellő egyensúlyban a tulajdonosok jogai és a környezet megőrzésével kapcsolatos kötelességei. Ennek eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése és a természeti területek visszaszorulása.
• Vasas Gábor főigazgató (HUN-REN Balatoni Limnológiai* Kutató Intézet) a balatoni élőlényközösségekkel foglalkozott. A klímaváltozás egyre gyorsabb és egyre nehezebben előre jelezhető változásokat idéz elő, és ezek egyre jobban foglalkoztatják a társadalmat. Előadásában meglepő összefüggésekre hívta fel a figyelmet a vízszint, a növényzet, a vízhőmérséklet, a kellemetlen kékalgák és árvaszúnyogok kapcsán. A tó használatának és kezelésének is alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy az ökoszisztéma gyorsan változik.
• Horváth Angéla igazgató (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) előadásában számomra az egyik fontos elem az volt, hogy a Balaton vízgyűjtő területének aszályosodása 2000. óta nagyon erős, és ez alapvetően befolyásolja a tó vízmérlegét. Azt is megtudtam tőle, hogy az elmúlt 8 évben újabb 4,5 km mesterséges part épült – részben az új kikötők építése miatt. (Azt másik előadásból lehetett megtudni, hogy mekkora bajt okoznak a mesterséges partszakaszok.)
• Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt. A víz (vízgőz) a globális cirkulációval, a nyugati szelek ciklonjaival, és a helyben keletkező záporok, zivatarok révén érkezik a tóhoz. Az elmúlt években mindhárom ciklusban jelentős zavarok keletkeztek, amihez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul. A korábbi évektől erősen eltérően, főleg szélsőségesen száraz és meleg időjárással találkozunk.
• Honti Márk hidrológus (BME–HUN-REN) a jövőben várható balatoni vízszintekről és az alkalmazkodás lehetőségeiről kiemelte, hogy az éghajlatváltozás miatt a tó vízszintje erősen ingadozni fog, és ehhez alkalmazkodnunk kell. Az elővigyázatosság elve a változó Balaton esetében szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és használat folytatása bizonyosan nem fenntartható.
• Lengl Zoltán balatoni főépítész (Közlekedési és Beruházási Minisztérium) bemutatta a balatoni villaépítészet eredetét, amikor a villának még szerves része volt a természeti környezet is, majd sok évtized sokféle építészeti irányzata után eljutott a most divatos „lakóparki” beépítéshez, ami sok lekerített területet és sok térkövet jelent. A továbblépéshez szükséges a folyamatok okainak felismerése, a klímaváltozás okozta átalakulásokra ökológiai szemléletű válaszadás, a puha partvédelem; csökkenteni kell az építmények okozta vizuális zajt, és meg kell tartani a helyi építészeti sajátosságokat.
• Takács Péter tudományos főmunkatárs (HUN-REN Balatoni Limnológiai* Kutató Intézet) előadásából talán az volt számomra a legfontosabb, hogy a „part” nem egy térképen meghúzható vonal, hanem egy parti öv, ami egy változatos, dinamikus átmeneti élőhely, és számos faj számára táplálkozó-, szaporodó-, búvó- és ivadéknevelő tér. Meghatározza a tó teljes táplálékhálózatának működését és a környezeti változásoknak ellenálló képességét. A természetes partszakaszok mesterségessé tétele gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi.

Sok téma került terítékre, és a következő hetekben szemezgetek majd az előadásokból.

Kerékfy Pál

*A limnológia az édesvizek – tavak, folyók, mocsarak – fizikai, kémiai és biológiai rendszerét kutató tudomány. Vizsgálja a vizek élővilágát, anyagforgalmát és a környezeti hatásokat.

Fotó: HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutató Intézet