Közszellemről szólva, nem kell ezalatt valami, föld felett lebegő, külön lényt értenünk.
Ez csak egyik eszménykép a felvilágosultság mitológiájában.
Mi az embert tartsuk önsorsa teremtőjének!
Nem szükség őt a természet királyának neveznünk, de hogy önmagának ura, az tagadhatatlan, az tény. – Csak tudnia kell ezt, és rögtön megszűnt élő gép lenni.
A közszellemet tehát emberek teremtik.
A nép vezérei, a kor tanítói bírnak itt főszereppel.
Vasvári Pál: Irányeszmék X. (részlet) Budapest : Neumann Kht., 2003. Online elérhető itt.
Idén lenne 200 éves Vasvári Pál történész, forradalmár, a márciusi ifjak egyike, honvéd őrnagy, a szabadságharc hősi halottja.
A képet erre a kérésre készítette a Microsoft Copilot: Kérek egy képet. Kossuth Lajos lelkesítő beszédet tart egy nagy tömegnek. Kossuth hátulról látszik. A tömeg lelkes. Kor: 1848. Hely: Magyarország. (Szándékosan nem specifikáltam túl részletesen, mert érdekelt, hogy ennyiből mit hoz ki.) Az eredeti kép nagyon egyhangú közönséget ábrázolt, ezért kértem két módosítást: A tömeg kb. 15%-a legyen nő. A férfiak kb. 25%-a legyen 20 év körüli. A cikk elején a módosított kép látható. Ez volt az első változat:
Megosztás:
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
Szerintem az nem meglepő, hogy az eredeti képen nők nem szerepelnek, mivel abban az időben tudtommal ők nem politizáltak. Az a mai kor elvárása, hogy mindenhol jelen legyenek valamilyen százalékban. A fiatal férfiak hiánya tényleg feltűnő, mert forradalmi időkben általában ők vannak többen.
Engem sem lepett meg.
Az, hogy nem politizáltak, nem egészen helytálló. Az 1848-as forradalom történetében lehet nőkről olvasni. Szendrey Júlia, Laborfalvy Róza lehet két példa.
https://hirmondo.blog/2024/03/15/marcius-15-ei-szendrey-julia/
Köszönöm válaszát.