Keresztes Gábor mint francia király

A János vitéz története részben Franciaországban játszódik. Nem a valódiban, hanem egy kitaláltban, ami Indiával határos, és nagy török sereg támadta meg. A magyar huszárok közé beállt Kukorica Jancsi is a törököket kiűző vitézek között van, sőt, ő menti meg a török basa fia által elrabolt királykisasszony. 

A franciák királyától új nevet kap Jancsi: így lesz János vitéz a neve.

Ahogy a mesékben illik, és szinte kötelező, a király felajánlja a hős vitéznek a megmentett királylány kezét és mellé a trónt is. 

A kedves és kissé ügyefogyott királyt Keresztes Gábor színművész nagyon szerethetően állítja színpadra.

Színre lépése után a kisgyerekeknek így panaszolja el sanyarú életét:

Megkérdeztem Keresztes Gábort a királyhoz való viszonyáról:

Milyen érzés francia királlyá válni? Ha jól emlékszem, király eddig még nem voltál, csak főhercegig jutottál a ranglétrán. 

Voltam többször királyfi fiatalon, aztán hoppmester és király is. 

A királyok többsége a mesékben nem rideg és monumentális történelmi személy, hanem inkább komikus, túljátszott, kissé ostoba vagy éppen nagyon szerethető figura. Ilyen és hasonló szerepeket mindig jó megformálni.

János vitéz visszautasítja a királylány kezét és a király trónt. Két kérdésem van ezzel a jelenettel kapcsolatban. Az első: Jól látom az arcodon, hogy a király nagyon rossz érzéssel mond le a trónról?

A Kacsóh Pongrác-féle János vitézben a francia király szerepének megformálásában tényleg ez látszik az arcomon és hallatszik a hangomon. A szövegben és a játékban is azt mutatom, hogy nem szívesen mondok le a trónról, sőt, kifejezetten rossz és keserves érzéssel teszem ezt.

A második kérdés ugyanerről a jelenetről: Tulajdonképpen nagy sértés visszautasítani a királykisasszony kezét, az ő arcán ez is látszik, de a király mintha nagyon könnyen venné. Azonnal lecsap a visszautasításra, elfogadja, és elengedi János vitézt. Ez azért van, mert titkon örül, hogy megtarthatja a trónját? 

Igen, a leggyakoribb és leglogikusabb magyarázat pontosan az, amit mondasz – titkon örül, hogy megtarthatja a trónját, és ezért engedi el ilyen könnyen és bőkezűen János vitézt. Ez adja a jelenet finom humorát is.

Eddig az interjú.

Ami engem illet, én nagyon jól éreztem magam a nézőtéren. Végig mozgalmas az előadás, nagyon ügyesen van megszerkesztve és megrendezve. A színpadon a felnőttek és a gyerekek összhangban játszanak, és a nézőtéren ülő gyerekek végig élvezik az előadást.

Nagyon jó családi program!

Kerékfy Pál

Ezt mondják a rendezők az előadásról: János vitézke: interaktív gyermekelőadás Veszprémben
És mit mond Iluska? Hirschl Laura: Iluska érzésekkel teli megformálása
Hogy lesz Kukorica Jancsiból János vitéz? Keller Márton: János vitéz és a lelki fejlődés

Petőfi Sándor – Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő daljátékát Andrássy-Neuenstein Frigyes dolgozta át gyerekek számára. A cselekményt egy órába sűrítette, de semmi lényeges nem maradt ki belőle. Az előadás különlegessége az élőzene, amit most is Horváth Elemér “Emi” és Horváth Péter állított össze és ad elő.

Szereposztás, előadások és jegyek: János vitézke 

Képek: Veszprémi Petőfi Színház