Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S az élet: győzelem az elmuláson.Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!Egy régi húsvét fényénél borongott
1919
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
1919-ben április 20-ára esett húsvét vasárnapja, a feltámadás ünnepe.
Akkor már egy hónapja a kommunista Tanácsköztársaság van uralmon. Az ország keleti részei román és francia megszállás alatt vannak. Ezt írja az Est tudósítója:
(…) április 15-én este bementem Szegedre. A város kihalt, csöndes volt, a proletárok egyelőre még néma elszántsággal tűrik az idegen kapitalizmus diktatúráját.
A francia parancsnok, Betrix ezredes színes katonái szuronyában bízva, vasárnap este átiratot intézett dr. Detre János kormányzóbiztoshoz. Az átiratban kijelentette, hogy a szövetséges csapatok által megszállt terület és a tanácskormánytól függő magyar országrészek között április 14-ikén reggel 7 órától kezdve minden közlekedés megszakadt. Mindenkit, a ki magyar területre átlép, vagy viszont, mint kémet letartóztatják. Az őrszemek és előőrsök mindenkire rálőnek, aki a vonalak erőszakos átlépését meg kísérli.
Ezt írta a Népszava:
Vasárnap délelőtt 10 órakor bezárták az összes kávéházakat. Este a budapesti kávéházi, éttermi és szállodai munkások nagyarányú gyűlést tartottak az új Országházban. Keszey Flóris elnök elvtárs ismertette az egybegyűltekkel a helyzetet és hangsúlyozta ezeknek a pillanatoknak súlyát és döntő jelentőségét a proletárságra nézve. Az elnöki megnyitó után Vincze Sándor elvtárs, a szocialista párt titkára tartott lelkesítő nagy beszédet. Rámutatott a kül- és belpolitikai helyzetre és ennek kapcsán fölhívta a szállodai, éttermi és kávéházi munkásokat, hogy azok, akik harctéri szolgálatra alkalmasak, lépjenek be a Vörös Hadseregbe. A. kupolacsarnokban Kalmár Simon és Hirossik János elvtársak beszéltek.”
„Hétfőn délután fél 4 órakor a képviselőház előtti nagy téren toborzó-ünnepélyt tartottak. Az előjelek szerint a pincéreknek ez a dandára több mint 10.000 főből fog állani. A kupolacsarnokban – amelyet szorongásig megtöltött a tömeg – Hirossik János párttitkár elvtárs tartott lelkesítő beszédet.”
Idézet Szamuely Tibor győri beszédéből:
A vértől nem kell félni. A vér acél: erősíti a szivet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, a mely megtisztít bennünket, a vér lesz az, a mely az igazi kommunvilághoz elvezet minket.
Ebben a helyzetben kell értékelni Juhász Gyula versét.
Juhász Gyula fotóját Homonnai Nándor készítette 1924-ben.
Homonnai Nándor Makó Város Értéktárában
Megosztás:
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.