Balassi Bálint: Adj már csendességet

Adj már csendességet, lelki békességet,
mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet,
kit sok kín fúr!

Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár
mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd
vesztségére!

Nem kicsiny munkával, fiad halálával
váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet
teljesíts meg!

Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága
feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen
s romlást valló.

Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást
ereszthet-é?
Éngem, te szolgádat, mint régen sokakat,
ébreszthet-é?

Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem
igéd szerint,
Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen
hitem szerint,

Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak
áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek
letört szárnyát;

Repülvén áldjalak, élvén imádjalak
vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván,
bú s kín nélkül!

Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes. A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.

A Mátyás király udvarában virágzó reneszánsz fénye elveszett a török dúlta időkben, a három részre szakadt Magyarországon. A reneszánsz művészet csak Balassi korában indult újra virágzásnak. „A haza és a szerelem élménye őbenne fakasztotta fel először a magyar líra forrását.” – írta Balassiról Klaniczay Tibor.

Pár szó a családjáról: édesanyjának, Sulyok Annának egyik testvére, Sulyok Sára az egyri hős Dobó István felesége volt, másik testvére, Sulyok Krisztina pedig a későbbi erdélyi fejedelem, Bocskai István anyja volt.

Továbbiak. Balassi Bálint

A kép ismeretlen festő műve, és az esztergomi Keresztény Múzeumban található (59.1059).