A víz kincs. Ünnepeljük!

A Nők A Balatonért Egyesület (NABE) helyi csoportja idén is megünnepli a víz világnapját, és erre a napra mindenkit vár a kenesei Vak Bottyán Strandra.

Ünnepeljük meg a vizet, és gondolkozzunk el azon, hogy mit jelent számunkra, hogy van. És főleg azon, hogy mit teszünk a kincs megőrzéséért!

A víz, a biztonságos ivóvíz óriási kincs! Sőt, általában a víz, akár ivásra, akár öntözésre, akár ipari termelésben való felhasználásra szükséges, lényegében létszükséglet, és semmivel sem pótolható.

• Mi, itt Európában jobb helyzetben vagyunk sok kontinensnél.
• Mi, itt Magyarországon jobb helyzetben vagyunk néhány európai országnál.
• Mi, itt Balatonakarattyán jobb helyzetben vagyunk az ország néhány régiójánál.

Lássuk, mi a helyzet Európában!

Van egy mérőszám, a WEI+, amivel egy terület vízellátási helyzetét mérik.

A vízkihasználási index plusz (WEI+) segít megérteni a vízhiány szintjét azáltal, hogy a teljes vízfogyasztást az adott területen és időszakban rendelkezésre álló megújuló édesvízkészletek százalékában méri. A 20% feletti értékeket általában a vízhiány jelének tekintik, a 40%-nál nagyobb értékek pedig súlyos vízhiányt jeleznek.

2022-ben az EU WEI+ értéke 5,8% volt, ami 0,9 százalékpontos növekedést jelent 2000 óta. Ez volt a legmagasabb érték, mióta ez az adatgyűjtés 2000-ben elkezdődött.

Az EU-országok közül Cipruson 71,0% volt az érték, ami azt jelzi, hogy az édesvízkészletek felhasználása nem fenntartható. 2000-ben a WEI+ ebben az EU-országban már 59,5% volt.

Málta és Románia 2022-ben 34,1%-os és 21,0%-os értékeket könyvelhetett el. Görögország, Portugália és Spanyolország 13,8%-os, 10,1%-os és 8,8%-os értékkel a 20%-os küszöbérték alatt maradt, de még mindig a legtöbb uniós ország felett. Ezenkívül a regionális különbségek és a nyári hónapokban tapasztalható vízhiány súlyossága nem látszik ezekben az éves országos átlagértékekben. Különösen Dél-Európában jelenthet súlyos problémát a vízhiány tavasszal és nyáron, amit súlyosbít a mezőgazdasági igények, a közműellátás és a turizmus révén a vízkészletekre nehezedő nagy nyomás.

Magyarországon ez az index az EU-s átlag egyharmada, és ezzel a középmezőnyben helyezkedünk el. Ettől még nem rózsás a helyzet, és nem szabad azt gondolnunk, hogy minden rendben van, sőt azt még kevésbé, hogy minden rendben lesz!

Meglepetés volt számomra, hogy nem minden országban általános a vezetékes ivóvízhez való hozzáférés:

Mi ebben is nagyon jól állunk. Annyira jól, hogy még aszályos években is nagyon kevés településen nem engedhetik meg maguknak az emberek, hogy az ivóvizet locsolásra, autómosásra vagy kerti medencék feltöltésére használják. Ebben sem vagyok biztos, hogy ez mindig így lesz!

Azt írtam, hogy Európában sokkal jobb helyzetben vagyunk a többi kontinensnél. Nézzük meg a WHO térképét a biztonságos ivóvízzel való ellátottságról:

Mi, néhány környező országgal és Nyugat-Európa nagy részével együtt a legjobb helyzetben vagyunk. Európa, Ázsia és Észak-Amerika lakóinak több mint 75%-a biztonságban van ebből a szempontból. Vegyük észre, hogy mennyi ember szenved hiányt ezen a területen! És ez a legrosszabb hiányok közé tartozik. Ha nincs tiszta víz, akkor nagyon veszélyes az élet. A szennyezett víz olyan betegségek forrása, amiket mi már szinte el is felejtettünk.

Becsüljük meg a kivételesen jó helyzetünket, és ne rontsunk rajta szennyezéssel és pazarlással!

Kerékfy Pál

Az adatok forrása: EUROSTAT és WHO.