Pest, március 14.

Az 1848-as forradalom nem egyik napról a másikra tört ki, már hosszú ideje érlelődött. A pozsonyi országgyűlésben akkor már hónapok óta folyt a vita, és Kossuth Lajos javaslatára és gyújtó hangú beszéde hatására március 3-án az alsóházban feliratot fogadtak el, amiben lényegében azt írták, hogy alkotmányos reformok nélkül veszélyben az uralkodó széke. Finoman csomagolt fenyegetés …

Március 12-én az Ellenzéki Kör tagjai és mások népgyűlést hívtak össze 14-ére Pestre.

Márczius 14-én délután 2 órakor csakugyan megtartatott a tervezett népgyűlés. Az „Ellenzéki kör” nagyterme, mely nemzetiszínű zászlókkal volt feldíszítve, már kora délután megtelt válogatott közönséggel. Az elnöki emelvényen Klauzál Gábort, Nyáry Pált, Fényes Eleket, Irányit, Petőfit, Jókait, Egressy Gábort, Bulyovszky Gyulát, Irinyi Józsefet, Vasvári Pált, Oroszhegyi Józsát, Vachott Imrét stb. lehetett látni. Köréjük a jurátusok lelkes csoportja sorakozott.

S mig bennt a teremben látható izgalommal várta a közönség a gyűlés megnyitását; azalatt lennt az utczán több ezernyi tömeg verődött össze, lesve az eredményre. A kapualja, a lépcsőház, a folyosó telve volt szorongó, nyüzsgő embersokasággal.

Századok óta ez volt az első nyilvános népgyűlés, a széttagolt magyar társadalom legelső összeforrása, szabad polgárok szabad gyűlekezete.

Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története

A népgyűlésen elfogadtak egy petíciót, amibe a 12 pontot is beleírták, és amit az országgyűlésnek akartak elküldeni:

Tekintetes Karok és Rendek!
Egész Európa mozog. Az idő félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rezgi át egész Európát, hogy a létező állapot tovább nem maradhat.
Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, avagy éppen hallgatásra. Az eszmék meg vannak érve, az élet szüksége követeli azokat.
Magyarország pillanatai drágák. Mi máskor hosszú időszak alatt fejlődhetett ki, most rövid úton s haladék nélkül törvénybe foglalandó.
A nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Egész alkotmányunkat kivánjuk ezúttal tisztába hozatni. (Következik a 12 pont.)
Mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy ezekben az alkotmányosság – a haza és dynastia minden barátainak kivánságát fejezzük ki. Mi ezekért mindent készek vagyunk áldozni.
Kérjük önöket, hogy ezen pontokat hazánk jóléte és dicsősége végett, még ez országgyűlés alatt kieszközölni méltóztassanak.
Kelt Pesten, márczius hó 14-én tartott népgyűlésen.

Gracza György: i. m.

A népgyűlés este fél hétkor véget ért, a nép elvonult. A fiatalok törzshelyükre, a Pilvaxba mentek. Itt érte őket a hír, hogy 13-án kitört Bécsben a forradalom. Tűzvészként terjedt a hír Pesten, a nép az utcára tódult. A Pilvax és az előtte lévő utca is megtelt. (A 13-ai bécsi események itt olvashatók: Bécs, március 13.)

A Pilvaxban komoly vita folyt. Petőfi és Irinyi azon volt, hogy rögtön cselekedni kell, nincs szükség a 19-ére tervezett bankettre, se a petícióra, azonnal életbe kell léptetni a 12 pontot. Klauzál és vele együtt többen azon voltak, hogy a népgyűlés határozatát nem szabad csak így hirtelen megváltoztatni.

Sükei Károly író ezzel csapott az asztalra: “Nagyon szépen, nagyon okosan beszélt Klauzál polgártárs, de most olyan időket élünk, hogy nem kell az okos emberek tanácsára hallgatni.” Klauzál távozott, az ifjúság vitatkozott, de nem tudott döntésre jutni. Többen menni akartak, de Vajda János elállta az ajtót, hogy innen senki ki nem megy, amíg nem határoznak.

Végül, eldöntötték, hogy másnap tüntetést szerveznek. Így lett március 15. a forradalom kezdőnapja.

Kerékfy Pál

Forradalmi naptárunkban korábban:
Így indult a népek tavasza
Bécs, március 13.

Kép: Pilvax, Preiszler József színezett tollrajza. Közkincs.

Források: Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története c. munkája I. kötetének I. fejezete; Wikipédia