A felirat üzenete: reformok és hűség a királyi trón érdekében

Mi volt a Kossuth Lajos által kezdeményezett és a királyhoz címzett feliratban, amit legutóbb említettünk?

Fölséges Úr! A legujabb időkben kifejlett események elmulaszthatlan kötelességül teszik, figyelmünket azokra fordítani, miket Fölséged uralkodó-háza iránti hűségünk, az összes birodalom iránti törvényes viszonyaink és hazánk iránti kötelességünk megkiván.

A megszólítás és a bevezetés után az országgyűlés által elhatározott alkotmányos reformok egy-két mondatos ismertetése után ez a bekezdés következik:

És e tekintetben lehetetlen aggodalommal nem tapasztalnunk a nyugalom bomladozásának azon jeleit, melyek a pragmatica sanctiónál fogva velünk egyesült birodalom némely részeiben mutatkoznak, s melyeknek súlyát a legujabb külső események előreláthatlan fejleményei sokszerűen növelhetik.

Talán tévedek, de a fenti terjedelmes mondatban valami burkolt fenyegetést vélek felfedezni, amikor az előreláthatatlan fejleményekre céloz.

Nem akarjuk Fölséged atyai szívét a bomladozás ama jeleinek részletes felemlegetésével szomorítani; (…)
úgy erősen meg vagyunk győződve, hogy Fölséged az elkövetkezhető balesemények legbiztosabb óvszerét, (…)
által felséges trónjának s az uralkodóháznak legrendíthetlenebb támaszát abban találandja fel, ha fejedelmi székét minden uralkodói viszonyaiban, a kor szükségei által múlhatatlanul igényelt alkotmányos institucziókkal környezendi.

Ugye, ez azt jelenti, hogy az alkotmányos reformok nélkül veszélyben van az uralkodó fejedelmi széke?

Miután kifejti, hogy a szokásos időhúzás helyett most azonnali cselekvés kell, és meghatározza a király feladatait abban, hogy a szükséges törvényeket haladéktalanul el tudja fogadni az országgyűlés, majd azokat végre is hajtsák, így zárul a felirat:

a hozandó üdvös törvények mihamarabb Fölséged kegyelmes helybenhagyása alá terjesztessenek s általuk a jelen körülmények bármi váratlan fordulatának esetére is, biztosítva legyen hazánkban a béke, megszilárdítva a bizalmas nyugalom, s ezeknek alapján kifejthető legyen azon szellemi erő és anyagi tehetség, melyben Fölséged tántoríthatlan hűségünk mellett a bizonytalan jövendő minden eseményei közt királyi székének legrendíthetlenebb támaszát fogja feltalálhatni.

Itt megint arról van szó, hogy a királyi szék biztonságához „bármi váratlan fordulat” esetére a magyarok hűségére és támogatására van szükség. Azt pedig a szöveg korábbi bekezdései ismertetik, hogy ehhez a hűséghez és támogatáshoz mi kell.

Emlékezzünk: Még nem tört ki a forradalom sem Bécsben, sem Pesten, amikor március 3-án, Kossuth mozgósító szónoklata után, egyhangúlag és lelkesedéssel elfogadta az alsóház a felirat szövegét. A felsőházi elfogadás híján a szöveget még nem terjesztették V. Ferdinánd elé, de biztosak lehetünk abban, hogy eljutott hozzá.

A főrendek Batthyány Lajos gróf és párthívei lelkesedése ellenére óvatoskodtak, és a felirat megtárgyalása előtt a bécsi udvar iránymutatását akarták kérni.

Akkor már naponta hozták a gőzhajók a híreket Pozsonyból (az országgyűlés székhelyéről) az egyre inkább forrongó Pestre. A forradalmi ifjúság lelkesen fogadta az alsótábla határozatát, de haraggal fordult a főrendek felé, mert késedelmeskedésükkel akadályozták az alkotmányos reformokat.

Így ír ezekről a napokról Gracza György a szabadságharc történetét feldolgozó könyvében:

Az ifjúság lelkesedése és haragja csakhamar átragadt a csöndesebb vérű közönségre is. Egész Pest forrongásba jött. Magánkörben, közhelyeken, utczákon mindenütt csak a Pozsonyban történtekről beszéltek. Mohó érdeklődéssel várták a további fejleményeket. A Pilvax délutánonkint zsúfolásig megtelt közönséggel. A lapok szerkesztőségeit ostrom alá fogták. A pozsonyi gőzhajó érkezését naponként nagy tömeg leste. Mindenki híreket várt és híreket hozott.
A forradalom láza fogta el egyszerre a szíveket és az elméket. Az emberek a jövendő nagy események sejtésétől megkapatva, abbanhagyták csöndes napifoglalatosságaikat és csoportokká verődtek az utczákon. Szinte érezte mindenki, hogy valami nagy, szokatlan, rendkívüli dolognak kell történnie.

Még csak március első felében járunk. A márciusi ifjúság és az Ellenzéki Kör március 14-re népgyűlést, és 19-ére Rákosra egy lakomát hív össze.

Az előkészületek során március 11-én, Irinyi József javaslatára, a kívánt alkotmányos reformokat pontokba foglalták – ez volt a 12 pont. Ezt a 14-ei népgyűlés elfogadta, és egy levél kíséretében az országgyűlés elé akarta terjeszteni, de előbb az országban körözve sok aláírással ellátni.

A március 13-án kitört bécsi forradalom híre 14-én este megérkezett Pestre, és ez felborította a terveket.

Folyt. köv., de az este és a következő nap történéseit már sokkal alaposabban ismeri mindenki, ugye?

Kerékfy Pál

A cikk Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története c. munkája I. kötetének I. fejezete felhasználásával készült. Az illusztrációk is ebből a műből származnak.