Valódi dicsőség

Post cineres est verus honor, est gloria vera.

A mondás Marcellus Palingenius Stellatus XVI. századi költő Zodiacus vitae* (Az élet állatöve) című híres művéből származik.

Mit jelent ez a latin szállóige? Többféleképpen fordítják, pl.: A halál után megnyilvánuló igaz tisztelet a valódi dicsőség. Vagy: A halál után mutatkozik meg az igazi tisztelet és a valódi dicsőség. A lényeg ugyanaz: az utókor ítélete számít igazán.

Prof. dr. Romhányi György olyan időkben vált legendává, amikor még nem volt internet és közösségi média; csak a lelkes hívek adhatták szájról szájra szellemi hagyatékát. Hosszú egyetemi tanári munkásságáról így főleg szájhagyomány útján terjedő visszaemlékezések alapján vannak sokszínű ismereteink.

Az utódoknak kötelessége a kiemelkedő emberek emlékének megőrzése és továbbadása. A színház is feladatának és felelősségének tekinti ezeket.

Romhányi György orvosprofeszorról, az ő életéről szóló premierrel indul a Veszprémi Petőfi Színház évada a Latinovits-Bujtor Játékszínben szeptember 26-án. Továbbiak és jegyek: A professzor vallomása.

Ott leszek a bemutatón!

Kerékfy Pál

*Ezt írja a könyvről Knapp Éva:

Humanista tudósok, protestáns és katolikus, egyházi és világi értelmiségiek, főnemesi és polgári személyek, könyvtárak éppúgy beszerezték kiadásait, mint – elsősorban a 18. század második felétől – a középiskolai könyvgyűjtemények. A fennmaradt példányok a történeti múlt generációinak tartós használata nyomait őrzik a II. világháború végéig.

https://real.mtak.hu/193851/1/PalingeniusZodiacusvitae-jeamagyarorszagikonyvtarakbanAR3-041493-110.pdf

A képet a Microsoft Copilot készítette erre a kérésre: Az előző (1960-as) egyetemi tanóra utáni képet kérek. A helyszín ugyanaz, a szereplők ugyanazok. A professzor már nem a katedrán áll, hanem mellette. Diákok kis csoportja (5-7 diák, vegyesen férfiak és nők) veszik körül. Érdeklődve nézik. A professzor szemkontaktust teremt velük, és valami mond. Megjegyzés: A kép tökéletesen megfelel a célomnak, de elég sokat változtatott a Copilot a helyszínen és a szereplőkön (pl.: most dupla tábla van a falon, a professzor szemüveges lett, az arca is más). Az előző kép színes volt, ez fekete-fehér. Mindez nem zavar, de tanulságos abban az értelemben, hogy nem mindig tudja folytatni az előző képet, bár mindig felajánlja ezt a lehetőséget.

Itt látható az előző kép: A professzor öröksége: Emlékezetes előadások