Tudunk olvasni???

Mondjuk …

Miért ma kérdezem ezt? Szeptember 8. az olvasás világnapja, és erről mostanában sokan írnak. Elöljáróban, szeretném ezt pontosítani. Az UNESCO 1966. óta ünnepli ezt a napot, de nem csak az olvasás napjaként. A teljes elnevezése: International Literacy Day. A „literacy” szó sokkal többet jelent az olvasásnál. Alapjelentése az a képesség, hogy az ember el tud olvasni szövegeket és írni tud szövegeket. Már ez sokkal többet jelent annál, hogy olvasunk, de még tovább jutunk, ha a literacy szó teljes jelentését nézzük, ami magában foglalja az értést (értelmezést) is.

Miért válaszoltam a címben feltett kérdésre azt, hogy „Mondjuk …”? Azt tapasztalom sok ember nyilvános szereplését olvasva (főleg a Facebookon, de nem csak ott), hogy nem túl bonyolult mondatok megértése nehezen megy – vagyis sok esetben mást értenek, mint a mondat tartalma. Ami az írást illeti, a világos fogalmazás sok embernek megugorhatatlan feladat. Persze, az is lehet, hogy tudna világosan fogalmazni, de nincs rá igénye …

Így vagy úgy: gáz van. Ha nem tudjuk a többi emberhez eljuttatni a mondanivalónkat, vagy nem értjük meg a másik embert, akkor félreértések és hibák halmozódnak fel a kommunikációban. Ebből veszekedés, harag lehet. Ha egy készülék használati utasítását vagy egy gyógyszer leírását nem tudjuk értelmezni (például azért, mert az összetett mondatok vagy a feltételes mód kihívást jelent), abból komoly bajok származhatnak. Egy szerződést is érdemes rendesen megérteni, ha nem akarunk csúnya meglepetéseket …

Hogy lehet elsajátítani az írást-olvasást-szövegértést-fogalmazást? Talán a legegyszerűbb és legkevésbé fájdalmas módja az olvasás: szépirodalom (igényes, bő szókincsű szöveg) olvasása.

Ez olyan, mint a sport: edzeni kell.

És így visszaértünk az olvasás világnapjára: olvasásból lesz szókincs, lesz szövegértés, lesz írástudás (abban az értelemben, hogy nem csak le tudunk írni szavakat, de ki is tudjuk fejezni magunkat világosan és érthetően).

Tessék olvasni! Könyveket olvasni. Szépen megírt könyveket olvasni. Sok mai magyar szerző van, aki mestere a nyelvnek, sok szót ismer, és tudja azokat változatosan használni. Vannak jó műfordítóink (sajnos egyre kevesebben), akik igényesen tudják magyarra áttenni a külföldi műveket. Őket is érdemes forgatni.

Hol találunk könyveket? Sokfelé, például az akarattyai könyvtárban is. Néhány cikk a könyvtárunkról:

• Fedezd fel a könyvtárunk kínálatát!
• Hogyan kölcsönözhetünk az akarattyai könyvtárból?
• Szerelem a könyvtárban
• Izgalmas kvízdélután, benne akarattyai krimi
• Érdekes és izgalmas balatoni történelem
• Vissza a … Balatonhoz
• A férfilélek rejtelmei
• Akarattyai krimi

Hogy ünnepli ezt a fontos napot a világ? Az UNESCO idén Chiapas városában (Mexikóban) ünnepel, és a téma: „Literacy for people, the planet and prosperity, highlighting the role of literacy in promoting inclusion, supporting sustainable futures and expanding opportunities for livelihoods and economic development„, vagyis „Írásbeliség az emberekért, a bolygóért és a jólétért – kiemelve az írástudás szerepét a társadalmi befogadás erősítésében, a fenntartható jövőnk támogatásában, valamint a megélhetési lehetőségek és a gazdasági fejlődés bővítésében”. Szép téma, ugye? És ebből az egy mondatból is látszik, hogy mennyire fontos az írás és olvasás elsajátítása.

Kedves Olvasó! Mit olvasol ma? Mit olvastál tegnap? Mi a terved holnapra?

Ami engem illet, nem csak egy könyv van folyamatban, de talán a legérdekesebb Kati Marton: A kém. A XX. század elejétől a hatvanas évekig játszódó dokumentumregény (valódi történet), amiben egy amerikai középosztálybeli férfi kommunistává válása és további (zűrös és fájdalmas) sorsa olvasható. Izgalmas, és van lényeges magyar vonatkozása, és van benne sok számomra ismeretlen történet.

Kerékfy Pál

A kép forrása: UNESCO.