Mérgezni? Most?

A szárazság és a hőség idején alig van egy-egy túlélő rovarfaj a környékünkön. Szúnyog, katica, pillangó, méh szinte nem látható.

Eközben azt olvasom, hogy „igény van” arra, hogy autóról fújják ki a mérgező vegyszereket*. Sőt, van olyan szomszédos település, ahol már el is kezdődött ez a tragikus tévedésen alapuló tevékenység: Augusztus 11-13 között, végre lesz földi úton történő szúnyoggyérítés – írja a „Balatonvilágos Község Közösségi Oldala” nevű oldal.

Tényleg nem értem. Sok-sok éve tudjuk, hogy ez egy teljesen értelmetlen és szörnyen káros tevékenység. Értelmetlen, mert nem pusztítja el a csípőszúnyogokat. Káros, mert széles körben pusztítja az apró rovarokat. Olvassuk el a 2024-es akció eredményéről szóló beszámolót:

Egy idei beszámoló a „gyérítés” eredményéről. Itt kiderül, hogy a vízben élő ízeltlábúakat sem kiméli a méreg: https://www.facebook.com/share/r/19GRCPFvkW/ (hang is van). Az akció itt éppen olyan emberek munkáját tette tönkre, akik környezetbarát módon próbálnak élni és zöldséget-gyümölcsöt termeszteni. Hogy teszi ez tönkre a munkájukat? Kiirtja azokat a rovarokat és egyebeket, amik a kártevőket pusztítanák. Mondhatnánk: majd lesznek újra! Ez sajnos nem igaz. A természet dinamikája szerint a ragadozók szaporodása és fejlődése sokkal lassabb, mint a számukra táplálékul szolgáló rovaroké. A mérgezés után néhány nappal kikelnek az újabb szúnyogok, de az őket fogyasztó állatok csak több hónap alatt pótlódnak – ha egyáltalán.

És éppen az előző két bekezdésben leírt mechanizmusban rejlik a végzetes csapda. A szúnyogokat és más rovarokat fogyasztó állatok állománya drasztikusan csökken, mert nincs táplálékuk. Ez a szúnyogok számára óriási ajándék! Ők nyugodtan szaporodhatnak, mert a madarak, békák, gyíkok, siklók és egyebek vagy közvetlenül elpusztultak a méregtől, vagy nem nőttek fel, mert kevés volt az élelem.

Olvassuk el, mit ír erről Kemenesi Gábor, a terület egyik legnagyobb hazai szakértője:

Nagyon örültem, amikor április végén arról olvastam, hogy a Balaton egy részén (Akarattyát és Kenesét is beleértve) az értelmes biológiai módszert alkalmazzák, ami kizárólag a csípőszúnyogokat gyéríti: Szúnyoggyérítés május elején.

Azóta a hőség és a szárazság miatt gyakorlatilag nincs csípőszúnyog a környéken. Nem találnak vizet, ahol a lárvák kifejlődhetnének.

Azt hallom, hogy ennek ellenére van olyan része Akarattyának, ahol gyötrik az embereket a csípőszúnyogok. Ez csak úgy lehetséges, hogy szúnyogtenyésztő helyek vannak a környéken. Mi kell a szúnyog tenyésztéséhez? Egy kis pangó víz. Ennyi! Semmi több. Ebben a cikkben azt is összefoglaltam, hogy mit tegyünk azért, hogy a kertünk ne legyen szúnyogok tenyésző helye: Szúnyoggyérítés május elején.

Ezen az ábrán látható összefoglalva:

Mit tehetünk otthon, a ház és a nyaraló körül, ha nem akarunk szúnyogokat tenyészteni?

A csípőszúnyogok lárvái vízben fejlődnek. „Víz” alatt azonban nemcsak a tavak szegélyét, folyók árterét kell érteni, hanem kis térfogatú pangó vizeket is. Minden deciliternyi ilyen tenyészőhelyről több száz szúnyog repülhet ki.

• Az esővízgyűjtő hordókat, egyéb víztárolókat fedje le, vagy sűrű szövésű hálóval takarja le.
• Az udvaron tárolt vödröket, kannákat, gyermekjátékokat és hasonlókat fordítsa úgy, hogy azokban az esővíz ne tudjon összegyűlni.
• Ne tároljon a szabadban olyan tárgyakat, melyekben esővíz halmozódhat fel.
• Ne hagyja, hogy cserépalátétekben hosszabb ideig álljon víz.
• Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre.**
• A kerti tóban tartott apró halak legtöbbje elfogyasztja a szúnyoglárvákat.
• A rendszeresen kezelt, tisztított vizű medencékben sem maradnak életben a szúnyoglárvák. Ezekkel a vízterekkel tehát nincs dolgunk.

Ezt tanácsolja Kemenesi Gábor azoknak, akiknek a településén felmerült a vegyszeres irtás igénye vagy terve:

Hogy jó hírrel zárjam a csípőszúnyogok témáját, ezt olvastam Gajdos László miniszter oldalán július 13-án:

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik kiemelt feladata lesz a szúnyoggyérítés ügyének kezelése, a biológiai gyérítésre való országos átállás megszervezése, valamint a lakosság bevonása és folyamatos tájékoztatása.

Még egy zárógondolat, mégpedig az árvaszúnyogokról. Az árvaszúnyog nagyon kellemetlen tud lenni, ha sok van belőle. Nem bánt, de sok szemét lesz az elpusztult rovarokból minden reggelre. Irtására, gyérítésére nincs alkalmas módszer, mert a tó medrében fejlődik. Nagyon fontos szerepe van a Balaton életében:

• Egy rajzás több tonna tápanyagot von ki a Balaton vizéből, ezzel tisztítja a vizet, és ezzel csökkenti az algásodást (az algák is ugyanezekkel az anyagokkal táplálkoznak).
• A lárvák algákat fogyasztanak, ezzel tisztítják a tó vizét.
• Halak, vízimadarak, fecskék és denevérek táplálkoznak velük.

Kerékfy Pál

*Az alkalmazott méregről itt lehet olvasni: Kémiai szúnyogirtás.

**Ehhez kapcsolódóan nemrég több helyen javasoltam, hogy az állatok itatójában legalább másodnaponként cseréljék ki a vizet.

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc