Az 1848. február 22-25-ei párizsi forradalom híre 29-én érte el Bécset. Német államokból is érkeztek forradalmi hírek; ezek és Kossuth március 3-ai beszéde mozgásba hozták a változást akaró embereket.

Mirajtunk egy fojtó gőznek nehéz átka ül, a bécsi rendszer csontkamarájából sorvasztó szél fúj ránk, mely idegeinket megmerevíti s lelkünk röptére zsibbasztólag hat.
A március 3-ai beszédből
Egyre-másra születtek a petíciók, először az Olvasóegyleté (Jog-Politikai Olvasóegylet, Juridisch-Politischer Leseverein), majd az alsó-ausztriai tartományi gyűlés és a gyárosok is megfogalmazták elvárásaikat.
Kossuth március harmadikai beszéde több fordításban terjedt Bécsben, és 12-én több embert is elfogott a rendőrség, akik különböző helyeken elkezdték azt felolvasni.
Döntő szerepet játszott az egyetemisták fellépése, akik azután csatlakoztak a 13-ára meghirdetett tüntetéshez, hogy sajtószabadságot, tanszabadságot, vallási egyenjogúságot és választójogi reformot követelő petíciójukra 12-én nem reagált érdemben a kormányzat.

Március 13-án délelőtt nyitották meg a tartományi gyűlést a Landhausban, erre az eseményre időzítették a tüntetést. Nagy tömeg érkezett, polgárok, diákok és bámészkodók egyaránt. Az épület udvarán olvasta fel egy Putz nevű huszonéves orvostanhallgató Kálozdi Mór fordításában Kossuth március 3-ai beszédét. Ez alaposan feltüzelte a tüntetőket. Miután a tüntetők küldötteit nem engedték be, a diákok behatoltak a tanácsterembe, és rászorították a rendeket, hogy velük tartsanak a Burghoz, ahol Metternich leváltását követelték.
Mivel déltájban még mindig nem mutatott engedékenységet az udvar, a tüntetők a külvárosi munkásságot hívták segítségül. Ekkor bevetették a katonaságot, bezárták a belvárost körülvevő falak kapuit, és megkísérelték a tüntetést feloszlatni. Ez azonban nem sikerült, a Landhausnál ellenállásba ütköztek a katonák, és miután sortüzet adtak le, a belvárosban hamar megindult a barikádharc.
A vérontást látva a polgárőrség nem vett részt a katonaság akciójában, és petíciót nyújtott be, hogy vonják ki a katonaságot Bécsből, menesszék Metternichet és fegyverezzék fel a diákságot. Miután a harcok nem csitultak, Metternich este lemondott.
Kerékfy Pál
Források: Wkipedia cikkek.
Kossuth nagy beszéde és felirati javaslata (Arcanum)
Forradalmi naptárunkban korábban: Így indult a népek tavasza
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
