Fedezd fel az Orfeum varázsát Veszprémben!

Mindenki tudja, hogy mi az Orfeum, vagy legalább sejti? 

Most újra van Orfeum Veszprémben! Miért újra? Két évvel ezelőtt a Csárdáskirálynő operett mutatta be nekünk ezt a világot. A címszereplő, Vereczky Sylvia is Orfeum-lány, sőt az Orfeum királynője. 

Vajon, most is lesz királynő a lányok között? Kik lesznek a lányok? Hányan lesznek? Rövidesen ezekre a kérdésekre is megkapjuk a választ, de előtte beszélgessünk a rendezővel! 

Amikor megláttam, hogy Szeles József rendezi a Latinovits–Bujtor Játékszín legújabb előadását, rögtön eszembe jutott, hogy ő alakította a Csárdáskirálynőben az idősödő arisztokratát, Feri bácsit, aki az Orfeum törzsvendége volt már évtizedek óta. Ő igazán ismeri az Orfeum világát kívülről–belülről! 

A Veszprém Orfeum egyik próbája előtt beszélgettem vele.

Különleges előadás és különleges feladat ezt az 1900-as századfordulós időszakot színpadra állítani. Kimondottan kedvelem a miliőjét, a hangulatát és az eleganciáját, ezért nagyon örülök, hogy igazgató úr felvette a Veszprémi Petőfi Színház repertoárjára. 

Ez már történelem, és annak a kornak az attitűdjei, például, hogy az urak felállnak, amikor belép egy hölgy, talán megmosolyogtatják a mai embereket. Abban a régi világban a hölgyek hölgyek voltak, halk zene szólt, pajzánkodhattunk, flörtölhettünk, beszélgethettünk, táncolhattunk, felöltöztetünk szépen, elegánsan. Remélem, azt mondják majd a nézők, hogy “jaj, de szép volt akkor”, és egy kicsit elvágyódnak abba a korba.

A húszas és harmincas éveiket élő fiatal színészek hogyan tudnak ehhez a korhoz, ezekhez a hangulatokhoz kapcsolódni? A karakterek megformálásához milyen személyes élményeket tudnak felhasználni? 

Nagyon jó érzés töltött el, mert a próbafolyamat alatt szeretettel fogadták az előadást. Természetesen, mindent játszanak a színészeink, sokkal régebbi darabokat is, például Shakespeare-t is ebben az évadban. Ebben az előadásban úgy érzem, hogy bele tudtak helyezkedni a korba, megtalálták a helyüket, és szeretik.

Más korból származó személyes tapasztalataikat (például: bánat, boldogság, szeretet, szexualitás) meg tudják jeleníteni a száz évvel ezelőtti kornak és viselkedési formának megfelelően. 

Úgy érzem, hogy sikerült elérnünk a célunkat, megidézni ezt a békebeli időt. A darabnak ez a lényege, ahogy egy emblematikus dalban el is hangzik, hogy régi szép világ, hol vagy már, régi szép világ. 

Eddig a beszélgetés.

Az előadás felhőtlen szórakozás, csupa fény és ragyogás! Zene, tánc, ének, vidám jelenetek – minden, ami kell! A Játékszínben mindez az orrunk előtt, szinte karnyújtásnyira történik. Különösen, ha ez első sorban ül a néző, ahogy én szoktam.

Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki nem ellensége a magas színvonalú szórakozásnak. Igen, magas színvonalú, mert a színészek és a táncosok együttes munkája tényleg csodás. A zenét Horváth Elemér „Emi” és Horváth Péter teszi a dalok és táncok alá. A táncosokat és a színészeket összhangban mozgató koreográfia Király Béla alkotása.

Kerékfy Pál

Interjú Király Béla koreográfussal: Élmények az Orfeumban: Humor és elegancia a színpadon

Időpontok és jegyek: Veszprém Orfeum Májusban 4 előadás lesz. Az első kettőre már nincs jegy, a többire még éppen akad, de már nincs nagy választék. Érdemes hamar dönteni!

Fotók: Veszprémi Petőfi Színház

A Magyar nyelv értelmező szótára szerint az orfeum elavulóban lévő szó.
orfeum [ë] főnév -ot, -a (elavulóban)
Zenés szórakozóhely, amely varietékben szokásos műsort ad, s amelyben ételt és italt is felszolgálnak. 
Orfeum! Mily melegen, zenésen, szinte kábítóan hangzott egykor e szó, ifjú gavallér korunkban! (Krúdy Gyula)
Orpheus, alvilági dalos, nem rólad nevezték el az orfeumot, hanem a francia dalárdákról, amelyeket orphéon-nak hívtak. (Kosztolányi Dezső)