Fura dolog a honvágy. Szeretek elutazni, és ha itthon vagyok, többnyire azon töröm a fejem, hogyan lehetne megint valahogy elcsavarogni, lehetőleg a világ végére. De szeretek megjönni is.
És bár jósorsom sok szép táját engedte már látni a világnak, sohasem tudtam megérteni azokat, akiknek csak az a szép, ami messze van, és érdektelennek, unalmasnak tartják azt, ami itthon van, bár rendszerint éppen ezek azok, akik nem is tudják, mi van itthon.
Rockenbauer Pál: Csipetnyi Antarktisz (Táncsics Kiadó, 1970), 216. oldal

Rockenbauer Pált legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről (Másfélmillió lépés Magyarországon, …és még egymillió lépés) ismerik, azonban érdemes a korábbi filmjeit is megemlíteni. Néhány a nagyobbak közül:
- Levante vizén, 3 hónapos utazás a Földközi-tenger keleti medencéjében 1965-ben a Székesfehérvár nevű hajón (ebből könyvet is írt: Szívességből a mediterránban)
- 1968-ban egy szovjet kutatóhajón jutott el a Déli-sark közelébe, majd repülővel a Vosztok állomásra (erről Csipetnyi Antarktisz címmel írt könyvet)
- Napsugár nyomában, eljutott Ausztráliába, Észak- és Dél-Amerikába, Óceániába és többek között az Antarktiszra is, a Föld ökológiai sokszínűségét pedig rendkívül hűen mutatta be a 13 részes filmsorozat, amit 1973-ban vetítettek
- Jöjj, nézd a Kilimandzsárót!, 1976-ban.
És ezek után következett a Másfélmillió lépés Magyarországon 1979-ben, amihez az előző évben bejárták a helyszíneket, hogy fel tudják venni a kapcsolatot helytörténészekkel, lokálpatriótákkal, tudósokkal és természetjáró egyesületekkel a forgatás előkészítésére.
Kerékfy Pál
Forrás és további olvasmány: Értéket teremtett – Rockenbauer Pálra emlékezünk
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.

“Honvágy és kalandvágy” bejegyzéshez 2 hozzászólás