Vasvári 200

Idén is folytatjuk a 200-asok sorozatát.

• Három évvel ezelőtt Petőfivel kezdődött a sorozat. Róla sok versével is megemlékeztünk.
• Ugyancsak 2023-ban volt 200 éves a Himnusz.
• Sőt, Madách Imre is 1823-ban született, méghozzá január 20-án.
• Jókai Mór 2025-ben lett volna 200 éves.

Nézzük az első idei 200-asunkat, Vasvári Pált! Petőfi, Madách és Jókai kortársa lévén ő is aktív szereplője volt a1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak. Róla elég biztosan tudjuk, hogy hol és mikor esett el a harctéren:

A főváros feladását követően, 1849. január 16-án Kossuth, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke Bihar vármegyébe küldte, ahol január 31-étől a Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyékben harcoló Rákóczi szabadcsapat szervezője, majd parancsnoka volt. Csapatával áprilisban került az észak-erdélyi hadszíntérre, ahol július 6-án esett el, Váleamáre és Havasnagyfalu közelében, a Gyalui-havasokon a Nicolae Chorchesiu vezette román fölkelőkkel vívott harcban. Földi maradványait Teleki Blanka grófnő kerestette, de nem kerültek elő.

De, ne szaladjunk ennyire előre! Kezdjük a családi hátterével, ami igencsak különbözött az előbb említett 200-asokétól:

Apai nagyapja, Fejér János felszabadított jobbágy volt, aki 1746-ban született Nyírgelsén, és 1774-ben szentelték görögkatolikus pappá. (Gyorsan megválaszolom a kérdéseket: Fejér Pál néven született Vasvári. A görögkatolikusoknál nincs papi nőtlenség.)

Fejér Pál – Vasvári édesapja – 1786-ban született Palágyon, és 1813-ben szentelték pappá.

A családban sok görögkatolikus pap volt. A nagyapának a veje, az apa két testvére, az apa apósa (azaz Vasvári anyai nagyapja) is mind ezt a hivatást választották.

Mi a „Vasvári” név eredete? Apja 1836-ban Nyírvasváriba került, és itt szolgált nyugdíjazásáig.

Vasvári Pál 1826. július 14-én Tiszabűdön született Fejér Pál néven. Elemi iskolai tanulmányait Hajdúböszörményben végezte, majd 1837-től a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Itt mindvégig első eminens volt, a Károlyi grófok támogatták, házitanítóként is működött a Károlyi grófok tisztviselőinek gyermekei mellett, egyes források szerint gr. Károlyi Lajos gyermekeit is tanította. Mint legkiválóbb tanuló, végzősként ő búcsúzott tanáraitól évfolyama nevében.

1843-ban a Károlyi grófok támogatásával beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatására teljesen a történelemnek szentelte magát. Már egyetemi hallgatóként vezérszerepet vitt az ifjúság körében.

1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ugyanebben az évben kezdte el használni a Vasvári nevet, s az 1848. január elején megjelent Történeti Névtár már Vasvári Pálként szerepelteti nevét.

1848 március 15-én a kitörő forradalom vezetői között volt; fontos szerepe volt a 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében is. Petőfi a forradalom nevében lefoglalt nyomdagép mellett emlékezetből írta le a Nemzeti dal mámoros sorait. Eközben Vasvári ollóval a kezében várta egy-egy újabb versszak megszületését, felszabdalta a papírt, hogy gyorsabban dolgozhassanak a betűszedők. Tagja lett a Közcsendi Bizottmánynak is, és ő üdvözölte hivatalosan a Batthyány-kormánynak Pozsonyból, az országgyűlésről április 14-én Pestre érkező tagjait.

Szeptemberben Somogyba indult, hogy népfelkelést szervezzen Jellasics (gróf Josip Jelačić Bužimski táborszernagy, horvát bán) csapatai ellen, de nem juthatott el oda, mert gyorsabban haladtak előre a horvát bán csapatai. A sukorói táborban volt, amikor a Velencei-tótól északra, a Velencei-hegységben található Pákozd–Sukoró–Pátka háromszögben vívott csatában Móga János altábornagy seregei vereséget mértek a horvát bán által vezetett seregre.

A szabadságharc idején írta ezeket a sorokat:

Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté…

Vasvári utolsó publicisztikai írásai az ekkor már Jókai által szerkesztett Pesti Hírlapban jelentek meg. Így például a Naplómból című jegyzete. Ennek záró sorai olvashatók az idézetben.

Nagyon rövid élete volt, még a 23. születésnapját sem élte meg! Gondoljunk bele: mennyi mindent tett és írt ilyen rövid idő alatt! Milyen más világ volt akkor, milyen fiatalon lettek felnőttek az emberek!

Ahogy korábban írtuk, történész volt. Cikkei jelentek meg ezekben a lapokban és könyvekben: Társalkodó, Életképek, Pesti Divatlap, Honleányok Könyve, Losonczi Phönix, Történeti Lapok. Életében két könyve jelent meg. A XX. században több könyvben adták közre írásait.

Az önkényes állam gépezete hasonlít a legegyszerűbb kútágashoz. Az önkényes hatalom meggyilkolja a nép önérzetét, lombjaitól megfosztja a nemzet életfáját, hogy abból lélektelen kútágast faraghasson. A kútgémet képezi a vakon engedelmeskedők hosszú sora. A kútostor kormánygyeplő a kényúr kezében.

Idézet az Irányeszmék című könyvből. Budapest : Neumann Kht., 2003. Online elérhető itt.

Hozok még Vasvári-idézeteket az év során…

Kerékfy Pál

Vasvári Pál: A nép vezérei

A kép: Vasvári Pál (1826–1849) történész, politikus, honvéd őrnagy portréja. Barabás Miklós litográfiája (közkincs)

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc

Idén lenne 200 éves Vasvári Pál történész, forradalmár, a márciusi ifjak egyike, honvéd őrnagy, a szabadságharc hősi halottja.