A költő mindössze fél évet töltött Selmecen, de ez a rövid időszak nagyon fontos szerepet játszott pályáján. Az első saját kézírásában fennmaradt versét közöljük most.
A hűtelenhez
Esküszegte lyánka! emlékezzél
Arra, amidőn: “Ah meg ne vessél”,
Igy imádva téged kértelek;
“Légy kegyelmes én irántam, s szíved
Add nekem, ki csak tenéked híved
Voltam, és leszek, míg létezek.”
Akkoron kérő keblemre dűlve,
S a szerelm’ tüzétől fölhevűlve,
Ezt rebegték csalfa ajkaid:
“Hő szivem tiéd csak, drága lélek!
Esküszöm, hogy csak tenéked élek;
Szünjenek könyűid, bánatid.”
Én ezáltal istenülve lettem,
És keserves sorsom elfeledtem,
Emma! gyönge karjaid között.
Édenek nyilának én előttem,
Nem borultak fellegek fölöttem,
Tőlem a bú mind elköltözött.
Ámde mily rövid volt boldogságom,
Mily korán eltűne mennyországom,
Én, ah, nem gondoltam volna azt!
Estem édenből nagy pusztaságra,
És juték keserves árvaságra,
Marja a bú szívem, és hervaszt.
Hő imádód s kedvelőd elhagytad,
Szívedet te ismét másnak adtad,
Engem elfeledve, csalfa lény!
Jól van! én lemondok mindenről már,
Engemet kietlen puszta hely vár
Éjszak hófödözte bús ölén.
Isten véled hát örökre, édes
Tárgya hő szivemnek, ah negédes
Csalfa Emma! isten véled hát!
Majd ha egykor értem, szinte árva,
Eljösz, éjszaknak havát bejárva,
Megleled hű Múzsafid porát.
A költő 1838-39-ben Selmecen járt iskolába, az ottani Lyceum I. rétori osztályába (az 5. évfolyamra), de csak alig fél évig. Ezen rövid idő alatt az iskolai önképzőkör és a Magyar Társaság életében nagyon aktívan vett részt. A jegyzőkönyvek és az emlékkönyvbe való beírások alapján Petőfi a Magyar Társaság ülésein hat alkalommal lépett fel. Ezek közül a legfontosabb november 7-én volt, amikor: „A hűtlenhez irányzott eszmeszüleményét olvasá Petrovich Sándor, mely felől bírálója (Szeberényi Lajos) egy-két észrevételét közölvén azt helyesnek tartá, és érdemesnek emlékkönyvünkbe való beírásra.” A fenti vers az emlékkönyvbe Petőfi saját kézírásával került bele.
A Magyar Társaság később Petőfi-körre változtatta nevét, ahogy a fenti 1896-os emléktáblán is látjuk.
Kerékfy Pál
Források:
https://ma7.sk/tajaink/petofi-selmecen-ii-1838-1839
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor
https://artkalauz.hu/petofi-200-kiallitasok-a-petofi-emlekev-alkalmabol/
Honnan szedem ezeket a verseket?
Nagy költőnk, Petőfi Sándor mindössze 26 évet élt, és e rövid idő alatt hihetetlenül nagyot alkotott. Az év során megmutatom néhány kevésbé ismert versét.
- Vadonban (Veszprém)
- Furcsa történet (Dunavacse)
- Járnak, kelnek sokam zöld erdőben … (Mezőberény)
- Disznótorban (Székesfehérvár)
- Két vándor (Pápa)
- A borozó (Pápa)
- Első szerepem (Székesfehérvár)
- Szörnyű idő … (Mezőberémy)
- Székelykeresztúr
Akarattyai Hírmondó 
“10. napi Petőfi (Selmecbánya)” bejegyzéshez 2 hozzászólás