11. napi Petőfi (Pest)

Fürdik a holdvilág az ég tengerében….

Fürdik a holdvilág az ég tengerében,
Méláz a haramja erdő közepében :
Sűrű a füvön az éj harmatozása,
De sűrűbb két szeme könnyének hullása.

Baltája nyelére támaszkodva mondja:
“Mért vetettem fejem tilalmas dolgokra!
Édes anyám, mindig javamat akartad;
Édes anyám, mért nem fogadtam szavadat?

Elhagytam házadat, földönfutó lettem,
Rablók, fosztogatók közé keveredtem;
Most is köztök élek magam szégyenére,
Ártatlan útasok nagy veszedelmére.

Elmennék én haza, itt hagynám ezeket,
Örömest itt hagynám! de most már nem lehet:
Édes anyám meghalt…. kis házunk azóta
Régen összeroskadt…. s áll az akasztófa.” 

(Pest.)

1844 áprilisában írta ezt a népies verset Petőfi, aminek fenti dallamát Bognár Ignác, a pesti Nemzeti Színház tenoristája szerezte.

Érdekes, hogy a Wikipédián talált kottán a szöveg kissé eltér Petőfi szövegétől. 

Meg is hallgathatjuk a megzenésített verset: Ezt az 1908. körül készült felvételt az Első Magyar Hanglemez Gyár adta ki 78-as fordulatú lemezen. Ének: Rózsa S. Lajos, zongora: Vincze Zsigmond. A felvételen (bár szövegíróként ő van megadva) nem Petőfi fenti szövege hangzik el. 

Hogy jutott el Pestre 1844 tavaszára?

1843 őszén Debrecenben játszott, majd elhagyta Debrecent, csatlakozott egy kisebb színészcsoporthoz, új társaival szerencsét próbált Biharmegye mezővárosaiban. A sok éhezéstől elgyengülve, betegen került vissza Debrecenbe; a színház jegyszedőjénél, egy jólelkű özvegyasszonynál, kapott menedéket. Fűtetlen szobában telelt, reszkető kézzel írta költeményeit, de jobb jövőjébe vetett hite mégsem rendült meg. Lelkében megérlelődött az a gondolat, hogy Pestre megy, költeményeinek kiadót keres, adósságait kifizeti. A tél folyamán összeírta verseit s 1844 február havában gyalogszerrel megindult Pest félé.

Útját Tokajnak vette, Egerben meglátogatta Tárkányi Bélát, az egri kispapok lelkesen ünnepelték és útiköltséggel látták el. Pesten régi barátaihoz szállt. Költeményeit hiába hordozta a könyvkiadókhoz, egyik könyvárús sem akart kiadásukra vállalkozni. Kétségbeesésében Vörösmarty Mihályhoz fordult s a nagy költőnek sikerült rávennie Pest egyik társaskörét, a Nemzeti Kört, a verses kötet kiadására.

Életének huszonkettedik évében járt ekkor. Vörösmarty Mihály közbenjárására újabb szerencse érte: Vahot Imre meghívta segédszerkesztőnek a Pesti Divatlap mellé. Kifizette debreceni adósságait, azután szülőihez utazott, két hónapig élt boldog elvonultságban Dunavecsén. 

Forrás: Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet

Menjünk vissza egy pillanatra a szövegváltozatokra! Móser Zoltán: „De szeretnék csillag lenni az égen…” – Népdallá vált Petőfi versek című könyvében (Magyar Kultúra Kiadó Kft. 2012) így ír erről:

A múlt század hetvenes éveiben fellendülő erdélyi népdalgyűjtés során még mindig előkerül egy-egy újabb népdallá változott Petőfi-vers. Almási István kolozsvári gyűjtő a Bukarestben megjelenő Művelődés című folyóiratban 1969-ben kisebbfajta szövegszemlét tartott Petőfi versek, Petőfi „népdalok” fölött. Tanulmányában felsorolja a legismertebb Petőfi verseket, és a kolozsvári Folklór Intézet archívumában lévő anyagból be is mutat ezek közül többet kottával együtt. Boldog éjjel, Hegyen ülök…, Hortobágyi kocsmárosné, Alku, Fürdik a holdvilág az ég tengerében…, Szerelem, szerelem, Befordultam a konyhára, Ezrivel terem áfán a meggy, Rózsabokor a domboldalon.

Jókai Mór szerint: “népdalai annyira híven vannak a nép kedélyéből merítve, hogy maga a nagy népdal-búvár Erdélyi János is nép ajkból vett dalok gyanánt szedte fel azokat gyűjteményébe.“

Vagyis, azt mondhatjuk, hogy Petőfi népies versei annyira jól sikerültek, hogy a népdalok sorsára jutottak, újabb és újabb szövegváltozatok és dallamok születtek belőlük.

Kerékfy Pál

Honnan szedem ezeket a verseket?

Nagy költőnk, Petőfi Sándor mindössze 26 évet élt, és e rövid idő alatt hihetetlenül nagyot alkotott. Az év során megmutatom néhány kevésbé ismert versét.

1. Vadonban (Veszprém)
2. Furcsa történet (Dunavacse)
3. Járnak, kelnek sokam zöld erdőben … (Mezőberény)
4. Disznótorban (Székesfehérvár)
5. Két vándor (Pápa)
6. A borozó (Pápa)
7. Első szerepem (Székesfehérvár)
8. Szörnyű idő … (Mezőberémy)
9. Székelykeresztúr
10. A hűtelenhez (Selmecbánya)