13. napi Petőfi (Pápa)

Ez a “mezőgazdasági” vers 1842 nyarán Pápán keletkezett.

Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobra Pápán, a Március 15. téren
Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pet%C5%91fi_1842_P%C3%A1pa.jpg

Pápa fontos szerepet játszott költővé válásában. 1841-42-ben tanult a város kollégiumában, itt lett Petőfi Sándor. Beiratkozáskor még Petrovics Sándorként írta a nevét, de 1842 júniusában a Tolvaj huszár című versét már Petőfiként jegyezte. És itt vált költővé, 26 írása született pápai tanulmányai alatt, amik közül 11-et a képzőtársaság érdemkönyvébe is bejegyeztek.

Térjünk rá a versre:

Mi haszna, hogy a csoroszlya….

Mi haszna, hogy a csoroszlya
Az ugart fölhasogatja?
Hogyha magot nem vetsz bele,
Csak kóróval leszen tele.

Hejh kis leány, pillantatod
Mélyen a szivembe hatott;
Mint a földet a csoroszlya,
Azt keresztülhasogatta.

De hiába hasogatta,
Azért csak bú terem rajta !
Ültesd bele szerelmedet,
Ugy nő rózsa tövis helyett. 

(Pápa.) 

Ugye, ez valójában szerelmes vers? Érdekel, hogy a kis leányt mennyire tudta ezzel a hasonlattal megigézni. Szeretik a lányok, ha csoroszlyához hasonlítják őket?

Ki tudja, hogy mi a csoroszlya? Fogalmam sem volt róla korábban, de most meg kellett keresnem, mielőtt ezt a verset közétettem. Ma is tanultam valami újat!

csoroszlya vagy késhosszúvas, az ekevas elé szerelt, cserélhető acél vágóél.

Feladata, hogy a fordítás előtt az élével a talajt a barázda teljes mélységében felhasítsa, ezáltal a szántáshoz szükséges vonóerő-igényt csökkentse, az ekét vezesse, egyenesben tartását, és irányítását megkönnyítse. Kötött, vagy gyökerekkel sűrűn átszőtt talajon használnak tárcsa alakú, forgó csoroszlyát is. Ennek az éltartóssága jobb, mivel a kopófelület nagyobb (hosszabb él kopik, nem olyan sűrűn kell cserélni), nem akad be olyan könnyen és így törésre kevésbé hajlamos. Tárcsa alakú (esetenként kettős) forgó csoroszlyát alkalmaznak vetőgépeken is, a magárok kialakítására.
A modern ekéken is alkalmazzák, mai megnevezése: előhántó.

Mivel a csoroszlya a használat közben teljesen elkopik, a maradványa teljesen hasznavehetetlen. A „vén csoroszlya” kifejezés ezért a gyenge, idős nők szinonimájává is vált.

Forrás: Wikipedia https://hu.wikipedia.org/wiki/Csoroszlya

Kerékfy Pál

Honnan szedem ezeket a verseket?

Nagy költőnk, Petőfi Sándor mindössze 26 évet élt, és e rövid idő alatt hihetetlenül nagyot alkotott. Az év során megmutatom néhány kevésbé ismert versét.

  1. Vadonban (Veszprém)
  2. Furcsa történet (Dunavacse)
  3. Járnak, kelnek sokam zöld erdőben … (Mezőberény)
  4. Disznótorban (Székesfehérvár)
  5. Két vándor (Pápa)
  6. A borozó (Pápa)
  7. Első szerepem (Székesfehérvár)
  8. Szörnyű idő … (Mezőberémy)
  9. Székelykeresztúr
  10. A hűtelenhez (Selmecbánya)
  11. Fürdik a holdvilág az ég tengerében…. (Pest)
  12. Szerelem- és pipadal (Pest)

13. napi Petőfi (Pápa)” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s