15. napi Petőfi (Rákóczi)

Háromszázhúsz évvel ezelőtti esemény adja mai vers aktualitását. Mi történt 320 évvel ezelőtt? Mindjárt mondom, de előbb lássuk a verset!

Rákóczi

Hazánk szentje, szabadság vezére,
Sötét éjben fényes csillagunk,
Oh Rákóczi, kinek emlékére
Lángolunk és sírva fakadunk!

Az ügy, melynek katonája voltál,
Nemsokára diadalmat űl,
De te nem lész itt a diadalnál,
Nem jöhetsz el a sír mélyibűl.

Hamvaidnak elhozása végett
Elzarándokolnánk szívesen,
De hol tettek le a földbe téged,
Hol sirod? nem tudja senki sem!

Számkiűztek nemzeted körébül,
Számkiűzve volt még neved is,
S bedőlt sírod a század terhétül,
Mely fölötte fekszik, mint paizs.

Oh de lelked, lelked nem veszett el,
Ilyen lélek el nem veszhetett;
Szállj le hozzánk hősi szellemeddel,
Ha kezdődik majd az ütközet.

Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe,
S vidd előttünk, mint hajdan vivéd,
S másvilági hangon lelkesitve
Erősítsd meg seregünk szivét.

S rohanunk az ellenség elébe,
S ha utánunk nyúl száz drága kéz,
S lesz előttünk száz halálnak képe:
Nem lesz köztünk, aki visszanéz.

S majd ha eljön győzedelmünk napja,
A szabadság dicső ünnepe,
Igy kiált föl millióknak ajka:
Aki kezdte, az végezte be!

(Pest, 1848. április 21.)

Most már sejthető, hogy milyen esemény évfordulója van ma (pontosabban: volt tegnap).

Rákóczi munkácsi uradalmában népmozgalom kezdődött, mely a támogatását kérte. A főnemes eleget tett kívánságuknak: 1703. május 12-én kiadta a „nemes és nemtelen” országlakosokat hadba hívó breznai kiáltványt. Esze Tamás, a tarpai jobbágy és Rákóczi, a bujdosó fejedelem személyesen találkozik a lengyelországi Brezán (Brezna) várában, és kiadja a felkelésre hívó „A keresztyén világ minden fejedelmeinek és respublikáinak…” kezdetű, breznai kiáltványát.
Itt vette át Esze Tamás a vörös színű kuruc hadizászlót és az ország népét fegyverbe szólító breznai kiáltvány példányait, melyben hadba szólít minden „nemest és nemtelent”, azaz a magyar nemzetet.
Híres zászlaján a következő felirat volt olvasható: „Cum Deo pro patria et libertate” („Istennel a hazáért és szabadságért”).

Forrás: Wikipedia

A verset Petőfi 1848. április 21-én írta. Hol tartott ekkor a forradalom? 10 nappal vagyunk az után, hogy V. Ferdinánd király szentesítette az utolsó rendi országgyűlés határozatait, ezeket ismerjük áprilisi törvények néven. A vers írásakor, tehát, szabdságharcról még nem lehetett szó. Úgy látszott, hogy az uralkodó beadta a derekát, és nem áll útjában a magyar országrész polgári demokratikus fejlődésének, ami Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá, alkotmányos monarchiává alakította.

Miért írt mégis ilyen verset a költő: “Szállj le hozzánk hősi szellemeddel, / Ha kezdődik majd az ütközet. / Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe, / S vidd előttünk, mint hajdan vivéd” Talán előre látta, hogy a király majd visszakozik? És valóban! Augusztus 31-én az uralkodó kiadott egy iratot, melyben kijelentette: ha a képviselőház nem vonja vissza az áprilisi törvényeket, az ország katonai támadásra számíthat. Ez a támadás szeptember 11-én meg is indult Jellasics horvát bán, császári altábornagy vezetésével. Innentől beszélhetünk szabadságharcról. (A történelemórának ezzel vége.)

A mai nap aktualitása, hogy délután 4 órakor nyitják meg a “Petőfi és Rákóczi” kiállítást Szécsényben az MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeumában.

Akit érdekel, itt megnézheti, meghallgathatja a vers előadását.

Honnan szedem ezeket a verseket?

Nagy költőnk, Petőfi Sándor mindössze 26 évet élt, és e rövid idő alatt hihetetlenül nagyot alkotott. Az év során megmutatom néhány kevésbé ismert versét.

1. Vadonban (Veszprém)
2. Furcsa történet (Dunavacse)
3. Járnak, kelnek sokam zöld erdőben … (Mezőberény)
4. Disznótorban (Székesfehérvár)
5. Két vándor (Pápa)
6. A borozó (Pápa)
7. Első szerepem (Székesfehérvár)
8. Szörnyű idő … (Mezőberémy)
9. Székelykeresztúr
10. A hűtelenhez (Selmecbánya)
11. Fürdik a holdvilág az ég tengerében…. (Pest)
12. Szerelem- és pipadal (Pest)
13. Mi haszna, hogy a csoroszlya…. (Pápa)
14. Hortobágyi kocsmárosné … (Hortobágy)

Kerékfy Pál

Források:
több cikk a Wikipédiáról, Szirt Együttes, NOOL (Nógrád vármegyei hírportál), Szécsény Város Honlapja a Facebookon, Arcanum.