Shylock igazsága

Shylock megítélése nem egyszerű, és sokat változott, változik az idők során. Tulajdonképpen ez egész művel is ez volt a helyzet a négy évszázados története során.

Miért nehéz eset ez a történet? Attól függően, hogy melyik momentumára hegyezzük ki, más és más a néző benyomása:

• Bassanio egy kedves, könnyelmű fiatalember, aki könnyen az ujja köré csavarja az embereket. Szórja a pénzt, és gond nélkül kér kölcsönt.
• A nemes lelkű, adakozó Antonio könnyű szívvel ad kölcsönt a könnyelmű barátjának. Még akkor is, amikor kereskedő barátainál már kimerült a hitele, és életében először kamatra és kemény feltételekre kell pénzt kölcsönöznie olyan embertől, akit megvet és rendszeresen verbálisan bántalmaz.
• Shylock kamatra ad kölcsönt, mert ő ebből él. A zsidót megvetik ezért a keresztények, de időnként kénytelenek tőle kérni. A zsidó pénzember kénytelen szó nélkül tűrni a keresztények megvetését, hiszen ő zsidó. Amikor váratlanul módja lesz bosszút állni, nem hagyja ki a lehetőséget.

Eme összefoglaló, és a két fent említett (Bassanio és Antonio) után lássuk, hogy látja Shylock igazságát Besenczi Árpád színművész, aki az ő bőrébe bújik bele A velencei kalmár előadásán a Veszprémi Petőfi Színházban:

Azt lehet gondolni Shylockról, hogy ő gonosz. Tudjuk, hogy nem egészen így áll a dolog, de mégis milyen érzés egy ilyen karakterbe belebújni? 

Tőlem nem állnak távol, de nem is igazán állnak közel hozzám a negatív karakterek. Pályám során nagyon sok pozitív és negatív figurát is játszottam.

Nagyon jól mondod, hogy nem lehet eldönteni, hogy kinek van itt igaza, és hogy Shylock gonosz-e. Ezzel kapcsolatban fölmerül az, hogy ez egy antiszemita darab-e. Shakespeare nem annak írta. Az a helyzet, hogy az egyik ember valamiért nem tudja elfogadni a másikat. És mitől van ez? 

Borzasztó, hogy ezt az erőszak-cunamit látjuk ma is, ami körülvesz bennünket, ezt a rengeteg gyűlöletet! Hogy miért van az, hogy csak azért, mert te nem vagy nekem szimpatikus, én most téged vagy verbálisan, vagy fizikálisan bántani foglak?

Erre nincs a darabban kifejezetten magyarázat, ezért érdekes, ezért ilyen nehéz ez a szerep.  Nem kell itt gonoszt játszani, én csak az igazamat akarom. Nem tudtál fizetni, tartozol. Az volt a feltétel, ha nem fizetsz, akkor én kivágok belőled egy font húst.

Shylock egy idő után ehhez ragaszkodik. Megpróbálják lebeszélni. Van egy nagy tárgyalás a velencei dózse jelenlétében. Még ő is szelíd szavakat várna tőle, de Shylock nem enged.  Hozza a kést, hozza a fenőszíjat, hozza a mérleget, hogy amit kivág, az pontosan annyi legyen. De nem mondom el, hogy mi lesz a vége.

Nekem nem kellett azon gondolkodnom, hogy Shylock milyen, mert Oberfrank Pál rendező nagyon okosan és intelligensen nyúlt a darabhoz. Úgy segített bennünket végigmenni ezen, hogy az igazunkat, a darab igazát keressük meg. Remélem, hogy megtaláljuk. 

De nem az az elsődleges kérdés, hogy Shylock gonosz-e vagy nem. Nem gonosz.

Olyan ember, mint bármelyikünk; ragaszkodik az ő általa elképzelt dologhoz. Márpedig erre kezet adtak, erre van írásbeli egyezség. Ha valamit aláírt az ember, akkor annak van súlya. 

1600-ban írta ezt a Shakespeare, és azóta is milyen aktuális. Micsoda zseni volt! 

A lényeg az, hogy a figura igazát a néző dönti el. Érdekes, hogy a nézők általában Shylock mellé szoktak állni. Sok régi színész eleve úgy játszotta, hogy Shylock szimpatikus legyen, de ezt a nézőnek, a befogadónak kell eldöntenie. Ebben az előadásban szerintem ez ki van találva, mert olyan a vége, hogy ezt le tudja zárni a néző magában. De ez nem egy egyszerű kérdés a mai világban!

Mit szeretnél mondani, vagy üzenni, vagy tanítani a nézőnek? 

Én úgy vagyok a színházzal, hogy csinálni szeretem, nem beszélni róla.

Alapvetően azt gondolom, hogy ha megtaláljuk a figurának az igazságát, akkor azt a néző magáévá tudja tenni, és el tudja hinni neki..

Ha Shylockot nézem, túl azon, hogy uzsorás, túl azon, hogy milyen vallási felekezethez tartozik, ő mégiscsak egy ember, egy adott történelmi korban élt, bár kitalált személy. A maga igazáért tűzön-vízen keresztül küzd, és üzletemberként az adott szónak, vagy a leírt betűnek súlya és értéke van számára.

Ha én szerződöm valakivel, a mai világban is, annak van súlya. Utána mehetek a bíróságra, hogy aláírtuk ezt a szerződést, én teljesítettem, ő viszont nem teljesítette, amit vállalt.

Van benne egy záradék, hogyha ő nem teljesít, akkor én kivághatok belőle egy font húst. Innen kezdődik a drámai konfliktus, ahogy Shylock végigmegy maga igazáért.

Szerintem az fontos, ami más embernek is utat mutathat, hogy kiáll a saját maga igazáért. Még akkor is, ha ezzel a másiknak fájdalmat okoz; akkor is, ha úgy érzi a másik, hogy igazságtalanságot követ el. A másik oldalon Antonio végig azt hiszi, hogy ez csak vicc, ezt nem fogja megtenni. 

Ha az ember, kiáll a saját igazáért, az a mai világban is megsüvegelendő. Én azt gondolom, ha van valami, amit át lehet adni a nézőnek, akkor mindenképpen ez az.

Végülis, azt mondod, hogy a másik fél azt hitte, hogy ez tulajdonképpen csak vicc, tehát nyugodtan aláírhatja, mert nincs semmi következménye. Ilyen ma is van, hogy aláírunk valamit, mert azt mondjuk, hogy ezt úgysem lehet majd végrehajtani. 

Igen, ez megtörténik most is. Van egy példám, egy építési vállalkozó, aki sok emberrel szerződött, felvette a pénzt, és eltűnt a pénzükkel. Félbehagyta a házakat, amit végül más fejezett be, drágábban. Próbált külföldön eltűnni, de végül elfogták. Sok embert becsapott, akik most harcolnak az igazukért. Shylock is harcol.

Úgy gondolom, ha a nézők ebbe belegondolnak, mindenkinek van erre vonatkozó saját példája,  vagy megélt története, amit rá lehet húzni A velencei kalmárra. 

Azt mondod, hogy ez a vállalkozó valószínűleg azt hitte, hogy úgy se lehet majd őt megfogni. Igen, ő egymás után több embertől vette fel a pénzeket, és így próbálta a lyukakat betömni. Végül, túl nagy lett az adósság, és belebukott. 

Antonióval az történt, hogy sok különböző üzletbe fogott, kölcsönöket vett fel a sok árura, amit négy hajóval küldött különböző országokba, és elsüllyedt az összes hajója. Sok kockázatot vállalt, amire nem volt fedezete. Elsüllyedtek a hajók, elvesztette a pénzét, nem tudta megfizetni a tartozásait, és Bassanio tartozásáért sem tudott kezesként helytállni. Ebből lett a konfliktus.

Még egy kérdésem van, hogy milyennek találod a nyelvezetét. Én nem ismerem, mert ezt a fordítást nem olvastam.

Nagyon jó fordítás. 

Egy érdekesség: Shylock az elején nem versben beszél, és akkor vált át ő is versbe, amikor megjön Antonio. De ezt a verset úgy kell elképzelni, hogy ez a mai fülnek megérthető, követhető, még a fiataloknak is.

Ez nagyon pozitív dolog, hogy a színház minőségi nyelvet mutat a nézőnek, hiszen úgyis annyi szemetet hall máshonnan. Legalább a színpadról halljon nemes mondatokat!

Ezek után azt javaslom mindenkinek, hogy az előadást figyelmesen végignézve (esetleg nem is csak egyszer), gondolja végig a cikk elején említett három karakter viselkedését, és vizsgálja meg az ő szempontjukból az eseményeket.

Én, a magam részéről, többféle értelemezést és igaznak látok. Ahogy az elején írtam: attól függően, hogy mire hegyezzük ki.

Kedves Olvasó! Érdeklődéssel várom a véleményedet – akár alaposan ismered a darabot és egy vagy több előadását, akár anélkül is van véleményed. (Megjegyzés: egyes színpadra állítások alaposan eltérnek a Shakespeare által megírt történettől és karakterektől.)

Én még dolgozom rajta. Kétszer láttam már, hamarosan megnézem harmadszor is. Négy szereplővel és a rendezővel beszélgettem az előadásról (ez a harmadik interjú, amit most írok – kettő még szerkesztés alatt áll), és egy hatodik interjúm is lesz – pont a harmadik alkalom előtt. Ezek mind segítenek abban, hogy alaposan elmélyedjek a témában.

Kerékfy Pál

Szereposztás és időpontok: A velencei kalmár

A közönségtalálkozó után ezt írtam: Az emberiség örök kérdései egy klasszikusban,
és ezt írtam Bassanióról: Simon András és Bassanio karakterfejlődése
és Antonióról: Interjú Keresztes Gáborral: Antonio élete
és Portiáról: Portia: Intelligencia és tisztánlátás
továbbá: A velencei kalmár: ahogy a rendező látja

A képet a szerző készítette a Veszprémi Petőfi Színház engedélyével.

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc