Tragédia – Összeomlás – Újrakezdés

Fiatal táncos, ez az élete, előtte a karrier, imádja a hivatását. Hirtelen megbénul, nincs ismert oka és nincs gyógymódja. Kérdéses, hogy egyáltalán életben marad-e.

Ki tudja akár csak félig–meddig elképzelni, hogy ilyesmi történik az életében? Mit tenne? Feladná? Harcolna? Hogyan? 

Nem elméleti az első bekezdésben leírt helyzet, nem egy drámaíró találta ki. Az élet írta ezt a drámát. 

A dráma főszereplője Horváth Renátó – de ő most már nemcsak főszereplője, hanem írója és rendezője is a drámának, vagyis a saját életének.

Hogy mászott ki a gödörből, hogy szembesült a teljes mértékben megváltozott életlehetőségeivel? Milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a gyógyszerfüggőség, pánikbetegség, majd a helyzet elfogadása? Mennyire sikeres a társadalomba való visszailleszkedés és az új utak keresése? 

“Van pár dolog az életben , amit se irányítani, se megváltoztatni nem tudsz, élned kell vele. Miénk a döntés, hogy feladjuk vagy folytatjuk.”

A legfontosabb kérdés az emberi kapcsolatok alakulása, felbomlása, újak kialakulása. El tudjuk ezt képzelni? Mi magunk mit csinálunk, hogyan kezeljük, amikor egy hozzánk nagyon közel álló embernek összeomlik az élete, amikor ő maga is teljesen megváltozik egy tragédia hatására, minden megszűnik az életében, amiről eddig ismertük, amiben eddig kapcsolódtunk hozzá? 

Kinek van kész válasza ezekre a kérdésekre? És ki szeretné megtudni, hogy mi történik a valóságban? 

Én mindenképpen, hiszen ez nemcsak a világ, hanem saját magam megismerésében is segít nekem.

Én ott leszek április 21-én este 8-kor a Veszprémi Petőfi Színházban. Horváth Renátó is ott lesz. Ő maga és a Testbe zárt ima életrajzi dráma szereplői is válaszolnak ezekre a kérdésekre. 

Kerékfy Pál