Május elsejére

Nem tudtam kideríteni, hogy melyik évben született ez a vers. Az kiderül belőle, hogy abban az időben elégedetlen volt a helyzetével Jókai. Ami azt illeti, az 1848-49-es forradalom leverése után volt ok a rossz hangulatra ... Első május. Óh be szép vagy első Május!Zöld a mező, a fű közöttEzer millió pimpimpáré*S rajta ezer millió bogár. … Május elsejére olvasásának folytatása

Szabó Lőrinc: Húsvét

Távol a város zajától,messze a poros úttól,itt vagyok a réten,húsvéti napsugárban.Fú a szél,s meglebbenti a zöldellő füvet,szárnyra kapnak gondolataim,és könnyűn szállnak,mint az égen az álmok.Hallom a virágok dalát,édes illatukat érzem,szívem újra megtelik örömmel és szeretettel.Itt, a természet ölében,élek újra,teljes erővel,és köszönöm a teremtőnek e csodálatos húsvéti ajándékot.

Kosztolányi Dezső: Húsvét

Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő szárnyal át. Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbeviszik a zavaros szagos vizet,a lány piros tojást tesz el merengve,a boltokat emberraj tölti meg. S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,megrészegül az illaton a föld,s tavasz-ruhát … Kosztolányi Dezső: Húsvét olvasásának folytatása

Reményik Sándor: Nagypénteki szertartás

Ágyam fölött, a feszület fölöttKarácsonytól egész NagypéntekigHíven virrasztott egy fenyőfa-ág.(Ó, szelíd dísz, – ó, vad nyomorúság!)Hű zöldje végül mégis elkopottLett ő is szikkadt, aszott kis halott.Éreztem: nálam tovább nem maradNem bírja lelki szárazságomat,S egy durvább illetésre szertehull. De nem ily halált szántam én neki.A kemencében énekelt a tűz,Zsoltároztak a lángok lelkei.A száraz ágat helyéről levettem,Vigyázva, … Reményik Sándor: Nagypénteki szertartás olvasásának folytatása

Tompa Mihály: Ünnep

Ezt a verset választottuk ma a magyar költészet napjára. Fojtsátok vissza a sohajtást,Tiltsátok a fájdalmakat;Ünnep van a hazába', - sírni,Busúlni nem szabad!  Szégyen most a szerelmi bánat,Szégyen, ki jár a temetőn:A békén alvókat siratni,Kiket sírjokba tőn.  A világ-ünnep örömében,Egy két sziv búja kis dolog;Nézzétek: a napfénybe' még aKönycsepp is mosolyog!  El hát, el most a … Tompa Mihály: Ünnep olvasásának folytatása

Ki a hibás? Mindig más!

Jókai Mór megfigyelése: Mikor a szekér elakad. Mikor elakad a szekér,Van akkor nagy veszekedés,A kocsist szidja a gazda,Minek hajtott így a gazba?      Igaz! Mért hajtott a gazba? Kocsis szidja a lovakat,Itt az ok, hogy ő elakadt;Jól hajt ő, de rosszul húznak,Aztán kén' lenni vagy húsznak,      Igaz! nem kettőnek; húsznak. Lovak szidják a szekeret,Ez oka, hogy igy megrekedt,Ők … Ki a hibás? Mindig más! olvasásának folytatása

Életfilozófia – ahogy Jókai látta

Életphilosophia. Minthogy mostan a legjobb rendEgymással beszélni per kend,Tudós, avagy tudatlan szentIde hallgasson tehát kend.Hogy ha már egyszer odabentA kályhapadon ülhet kend:Mást, a ki még meg nem pihentOda se is eresszen kend,Jól megnagyságoljon mindent,A kit nagy urnak talál kend,Annak kiabáljon éljent,Kitől maga is élhet kend.Hogyha nagy ur egyet füllentAzt igaznak esküdje kend;Ha igazat mond a … Életfilozófia – ahogy Jókai látta olvasásának folytatása

Az egyetlen ápoló

1858-ban írta ezt a humoros verset Jókai Mór. Humor? Fekete humor? Az olvasóra bízzuk. Az egyetlen ápoló. Végkép el voltam hagyatva!Atyámfia, jó barátom!Szeretőm és régi szolgám:Mind elhidegült irántam. Magam voltam, magam laktam,Még sem jártak látogatni,Pedig ott benn olyan szépenLehetett volna mulatni. Csak egy ember volt hű hozzám.Reggel, délben, este eljött,Megitatott, ha szomjaztam.Barátságunk ekép fejlett. Karon … Az egyetlen ápoló olvasásának folytatása

Jókai Mór: A költő, akit nem ismerünk

Közeledik a magyar költészet napja. Idén főleg Jókai Mór verseit hozzuk ebben az időszakban. Bevallom, hogy csak idén, Jókai születésének 200. évfordulójával foglalkozva, tudatosult bennem, hogy verseket is írt. Emlékeim szerint az iskolában csak a regényeiről volt szó. Ha esetleg a versei is előkerültek volna, azokat bizony elfelejtettem. Ezt írja Fülöp Dorottya: A laikus olvasó … Jókai Mór: A költő, akit nem ismerünk olvasásának folytatása

Juhász Gyula: Bartók Bélának

Születésének 144. évfordulóján ezzel a verssel emlékezünk meg Bartók Béláról. Bartók 40, Juhász Gyula 38 éves volt ebben az évben. Erdély erdői zúgnak,Ezüst és arany erdők,Borongó, barna felhők,Hárfái Nemerének,- Sirámos dajkaének -A dalaidban.  Tiszai tájak sírnak,Panasza jegenyéknek,Halottas őszi rétek,Zúgó, fekete nyárfák,Magányosak és árvákA muzsikádban.  És fölérez és fölzengAz áhitatos, ős, szent,Az ázsiai mély, nagy,Szilajbús, boldog … Juhász Gyula: Bartók Bélának olvasásának folytatása