Hová lettek a méhek?

A végén kezdve: nem tudom. Egyszerűen eltűntek innen, ami elég nagy baj lesz, ha tovább romlik a helyzet. 

Ugye, mindenki tudja, hogy a beporzók rovarokra azért van szükségünk, hogy teremjenek a gyümölcsök. Ha szabad az én példámat felhoznom, idén se lesz egy szem sárgabarack sem a fámon. Kiváló ízű barackot terem, vagyis teremne, ha jönnének a méhek, amikor virágzik. De nem jöttek. Egy-egy méhecske felbukkant, de a jelek szerint, ők sem végeztek alapos munkát. Mi lehet az oka? Gondoltam az időjárásra: hűvös, napos idő volt – talán túl hideg volt a röpdöséshez? Beszélgettem valakivel, akinek szintén ugyanakkor virágoztak a barackfái, de nála zümmögött az egész fa – ahogy ez nálam is volt néhány évvel ezelőtt. Kiderült, hogy nála van a közvetlen közelben egy méhészet. Ja, így könnyű! Azért hozzám is jöhetnének, hiszen több méhész is dolgozik Akarattyán. Talán kevesebb méhcsaládjuk van mostanában? 

Nem csak a kora tavaszi időben (amikor esetleg még fáznak a méhek) hiányoznak a kertemből, de mostanában is. Két szép, színes virágzó bokrom van, amik május elejétől őszig folyamatosan virágoznak. Jobb években nagy nyüzsgés és zümmögés van, amikor finom meleg, napos az idő. Mostanában szinte semmi. Egy-egy beporzót látok, és azok sem mézelő méhek. A méheknek sok ezer faja ismert, de a legfontosabb szerepük házi méheknek (mézelő méheknek) van, ezeket nevezi a köznyelv méheknek. 

Hová lettek a házi méhek? Nem tudom, de gyanakszom, hogy a hiányuk kapcsolatban van a mézimporttal, ami az utóbbi években főleg Kínából és Ukrajnából érkezik. Ez a két ország kb. azonos mértékben osztozik a teljes import 60–65%-án. Együtt több mint évi 100 ezer tonna mézet szállítanak be az EU-ba. Sok ez vagy kevés? Közel a fele az EU összes termelésének, 4–5-szöröse a magyar termelésnek. 

Ha az import olcsó, akkor a hazai mézértékesítés csökken, a méhészek kevesebb méhcsaládot tudnak fenntartani, vagy teljesen felszámolják a tevékenységüket. Miért olcsó az import? Más körülmények és más szabályok közepette termelnek az EU-n kívül. Itt nagyon megdrágítják a méhészek termelését az állatjóléti és az eredetiségre vonatkozó szabályok. A háború miatt most ráadásul az ukrán méz még olcsóbb lett, mert vámmentesen jön be az EU-ba. Az EU-s szabályok nem feleslegesek, hiszen hozzájárulnak a jobb minőséghez. Még az állatjóléti szabályok is, mert azok miatt egészségesebbek a méhcsaládok, így kevesebb gyógyszert használnak a méhészek, és kevesebb gyógyszermaradvány kerülhet a mézbe. Jó esetben semennyi. (Egyre rosszabb az importált méz az EU-ban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az EU Közös Kutatóközpontjának (JRC) tanulmánya szerint.)

A méhészek arra panaszkodnak, hogy a forgalmazók csak kevés hordós mézet vesznek át, annyit ami a rossz minőségű (vagy nem is méhek által előállított) kínai méz feljavítására szükséges. Miért érdekes, hogy méhek állították-e elő? A méz nagyrészt cukor, a cukortartalma változó, akár 70% felett is lehet, de nem a cukor miatt érdemes a mézet fogyasztani. Fontos ásványi anyagok, nyomelemek, enzimek, másodlagos növényi anyagok is vannak benne, és ezek miatt más mint a cukorból pancsolt ipari “méz”. Jó minőségű méz hozzáadásával a hamisítvány íze, illata javítható, de ezekből a fontos alkotókat így is sokkal kisebb százalékban tartalmazza. 

Én mindent megteszek, nálam tavasztól a fagyokig folyamatosan van mit gyűjteniük. Sőt, a rozmaringom még télen is virágzik, ha esetleg a langyos idő előcsalna néhány méhet. Néhány éve még decemberben is jöttek, mostanában semmi. Tudom,  hogy a beporzók válogatósak, de nálam nagy a választék: virágzó bokrok, levendula, fű között növő virágok, rózsák és sok egyéb cserepes és ládás virág. Mindenki megtalálhatja a kedvére valót. 

Mit tudok még tenni a méhek és a beporzás érdekében? Nagyon keveset. Mézet már sok éve csak helyi méhész mézét, helyi boltból veszek. Növelem a mézfogyasztásomat, bár az már most is másfélszerese az országos átlagnak (ami 1 kg körül van, és ez a 2010-es 0,3 kg-hoz képest nagy fejlődés, de még mindig elmarad Nyugat-Európától). Permetezni egyáltalán nem szoktam, de permeteznek helyettem évente többször a szúnyoggyérítők, akik sok más repülő rovart is kinyírnak. Miért rossz nekünk a kémiai szúnyogirtás? Az utóbbi években alig egy-egy röpködő rovarral találkozom. Eltűntek a színes lepkék is, évek óta alig látok egyet-egyet belőlük. Régebben a levendulán sok szenderlepke dolgozott, most sehol sincsenek. 

Úgy látszik meg kell szoknom, hogy a különlegesen finom sárgabarackból már nem nagyon fogok enni – a befőzésről nem is álmodhatok. 

Kedves Olvasó! 

Kérésekkel fordulok Hozzád:

1. Csak magyar mézet vásárolj! 
2. Ha módod van rá, helyi vagy közeli méhész mézeit vedd!
3. Ültess minél több virágzó növényt, lehetőleg sokfélét, hogy tavasztól őszig folyamatosan legyen rajtuk virág!
4. A lehető legkevesebb mérget használj a kertedben – virágzáskor pedig egyáltalán ne!

Köszönöm szépen!

Kerékfy Pál

Érdekes olvasnivalók:

Fókuszban a hazai mézfogyasztás 

Főbb tények Európa mézpiacáról (infografika) 

Tudástár – A világ méztermelése 

Egyre rosszabb az importált méz az EU-ban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az EU Közös Kutatóközpontjának (JRC) tanulmánya szerint.