Ezt írta Ady Endre 1902-ben a Nagyváradi Naplóban, amikor Jókai Mór és fiatal felesége, Nagy Bella a városban jártak. Ha ez a mi kis nációnk nem szokhatott volna hozzá a szégyenkezéshez, Jókai Mór révén megtanulná talán a szégyenkezést. Volt egy fiatal, szép leány, akit nagyobb és szentebb érzés illetett meg a szent Cecíliák és Kunigundák … Írók és botrányok: Ady Endre védelmezi Jókai Mórt olvasásának folytatása
Címke: Jókai 200
Jókai Mór és Feszty Árpád: A művészszalon története
Jókai Mór 1886-ban megözvegyült, két évre rá nevelt lánya (Jókai Róza, aki Jókainé Laborfalvy Róza unokája volt) feleségül ment Feszty Árpád festőművészhez. Együtt vették meg Budapesten a mai Bajza utca 39. szám alatti telket. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Jókai- és Feszty-család Jókai Róza és Feszty Árpád esküvője napján (1888),Forrás: Feszty Masa-Ijjas Antal archívuma … Jókai Mór és Feszty Árpád: A művészszalon története olvasásának folytatása
Ilyen pokolbeli féreg (Jókai)
– Itthon van – izé – Toportyán úr?– Megbolondult kend? kit keres itt?– Hát a doktor úr nem lakik itt?– Tán Sárkány doktor urat keresi?– Az! az! Sárkány, Sárkány! nem toportyán. Tudtam, hogy valami ilyen pokolbeli fíreg, de nem jutott eszembe, melyik? A Jókai Mór kiadásában megjelent Üstökös című élclapból.
Jókai botrányos házasságai: 1. rész
Jókai Mór kétszer nősült, és két házasságkötésével okozott felháborodást. Kezdjük az elsővel – ez még csak kisebb botrány volt. Első felesége Laborfalvi Róza színésznő volt, akivel 1848. március 15-én, a forradalom hevületében ismerkedett meg, és augusztus 29-én kötött házasságot. Mi volt ezzel a baj? Az asszony nyolc évvel idősebb volt. Sőt, volt egy házasságon kívül … Jókai botrányos házasságai: 1. rész olvasásának folytatása
Létezik veszély?
Amíg nem ismeri az ember a veszélyt, addig az nem létezik. Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony, XVII. fejezet Kicsit hasonlít hozzá az a bölcs mondás, hogy nem az a bátor, aki nem fél, hanem az, aki fél, de mégis megteszi, amit kell. Ugye? Kép: Géczy Julianna a „lőcsei fehér asszony”, ismeretlen festő, 1714 előtt. … Létezik veszély? olvasásának folytatása
Jókai Mór a trónörökös Rudolfról
(...) milyen fontos feladat megoldását tűzte ki maga elé a trónörökös e mű létrehozásában, melynek irodalmi és művészeti tanulmányai mellett még az a célja is van, hogy a Monarchia népeit egymással valódi minőségükben, rokonszenves szokásaikban megismertesse, (...) a Monarchia egykor leendő uralkodója minden népei iránt való szeretetét mily igazságosan tudja felosztani. Jókai Mór: Rudolf trónörökös … Jókai Mór a trónörökös Rudolfról olvasásának folytatása
Ady: Nagy Bella és Jókai Mór Nagyváradon
Nagy Bella és Jókai Mór(Petőfi Irodalmi Múzeum) A költőkirály látogatása kiragadta a mindennapiasságból egész Nagyváradot. Három órától kezdve tartott a zarándokolás a pályaudvarra. Akik a pályaudvarra nem mehettek, a Fő-utcát szállották meg. Kint a pályaudvaron legalább 3000 ember volt. A Szigligeti társaság, színügyi bizottság, színtársulat, a sajtó, stb. Sípos Orbán kir. tanfelügyelő kezdeményezése folytán az … Ady: Nagy Bella és Jókai Mór Nagyváradon olvasásának folytatása
Jókai Mór levele Rudolf főherceghez
Jókai Mór volt „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” című könyvsorozat főszerkesztője. A 21 nagyalakú kötetben, közel 19 ezer oldalon megjelent monumentális sorozat 1887. és 1901. készült. A megrendelő Rudolf főherceg trónörökös volt, aki fontosnak tartotta, hogy leendő uralkodóként alaposan megismerje birodalmát. A fenti levélben Jókai az 1887. évi első negyedéves szerkesztőségi költségeinek utalványozását kéri. … Jókai Mór levele Rudolf főherceghez olvasásának folytatása
Rezső királyfi
Így is nevezték Magyarországon Rudof trónörököst, Habsburg–Lotaringiai Rudolf Ferenc Károly József főherceget, az osztrák császári és a magyar királyi trón örökösét, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné egyetlen fiát. Mint tudjuk, Rudolf 1889. január 30-án öngyilkos lett, és így sose töltötte be ezeket a trónokat. Ezt mondja róla Krúdy Gyula … Rezső királyfi olvasásának folytatása
A Balaton egyedi vízminősége a XIX. sz. végén
A Balaton Magyarország legnagyobb tava, sőt közép és dél Európa tavai közt is a legnagyobb. A magyar büszke e tavára s örömest nevezi magyar tengernek. Oly ország, melynek tengerpartjai nincsenek, mely csak Fiuménál tud egy kis szögleten a tengerre kitekinteni, mely a tavaszi áradásoknál nagyobb színvizet nem ismer, szívesen játszadozik elméjében azzal a gondolattal, hogy … A Balaton egyedi vízminősége a XIX. sz. végén olvasásának folytatása