A Balaton Magyarország legnagyobb tava, sőt közép és dél Európa tavai közt is a legnagyobb. A magyar büszke e tavára s örömest nevezi magyar tengernek. Oly ország, melynek tengerpartjai nincsenek, mely csak Fiuménál tud egy kis szögleten a tengerre kitekinteni, mely a tavaszi áradásoknál nagyobb színvizet nem ismer, szívesen játszadozik elméjében azzal a gondolattal, hogy neki is van állóvize, mely hasonlít a tengerhez, s melyen csónakok, vitorlások és gőzösök raja ringatódzik.
Forrás: A Balaton tava. Eötvös Károlytól, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. könyvsorozatból

A fürdéssel és a víz minőségével kapcsolatban többek között ezt olvassuk:
A Balaton meglehetősen képes pótolni a tenger vizének használatát. A Balaton vize maga is ásványvíz és sókban sokkal gazdagabb, mint Közép- és Dél-Európának bármely más tavi vize.
Ez azért érdekes, mert nemrég arról írt a média, hogy a Balaton vizében sok a különböző só, és ezért már nem is igazán édesvíz. Nade, a XIX. század végén is így volt? Akkor talán mégsem a mai kor eredménye?
Akarattya is említésre kerül, amikor a Balaton közigazgatási felosztásáról ír:
Területe három vármegye közt van politikailag felosztva. Legéjszakibb sarka Almáditól Fűzfőig, egész éjszakkeleti oldala Fűzfőtől Akarattyáig s délkeleti oldala Akarattyától Siófokig Veszprémmegyéhez tartozik s a Sió folyó közepétől éjszaknak az almádi csárda tetejének orma irányában húzott vonal választja el a színvizet egy részről Veszprém, más részről Somogy és Zala megyék közt. E képzeleti vonal sok jogi bonyodalomnak szolgál okáúl, s különösen a halászati birtokháborításoknál e vonal megállapítása mindig fölötte fontos ép úgy, mint azé a vonalé, mely a Balaton hoszszában Somogy és Zala megyék választó határvonalát képezi.
Érdekes, hogy akkor Veszprém vármegye egészen Siófokig tartott a déli parton, azonban csak Almáditól kezdődött az északi parton.
Javaslom az egész szócikk elolvasását, érdekes információk vannak benne a korabeli birtokviszonyokról, megyehatárokról, a Balaton többféle használatáról.
A könyvsorozatot Rudolf trónörökös kérésére Jókai Mór vezetésével hozták létre; 21 nagyalakú kötetben, közel 19 ezer oldalon jelent meg.
Kerékfy Pál
2025-ben, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szemezgetünk írói és egyéb munkásságából.
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
