Jókai Mór és Feszty Árpád: A művészszalon története

Jókai Mór 1886-ban megözvegyült, két évre rá nevelt lánya (Jókai Róza, aki Jókainé Laborfalvy Róza unokája volt) feleségül ment Feszty Árpád festőművészhez. Együtt vették meg Budapesten a mai Bajza utca 39. szám alatti telket.

Feszty a velencei paloták mintájára építtette az ívelt ablakos villát, az író pedig fákkal és virágokkal tette otthonossá a kertet. Feszty a villa építése előtt sokat járt Velencében. Sok palotát, díszítést, motívumot rajzolt le, sőt – mai szemmel hajmeresztő módon – el is hozott romosabb épületekről levehető, vagy már levert díszeket, értékes, még használható darabokat, amiket aztán háza építésekor felhasznált. Így került a villába két kőoroszlán, néhány ablakdísz, ajtókeretek, kilincsek, és a műterem berendezésének némely darabja.

Az emeleten Jókai élt, a földszinti ötszobás lakás a fiataloké volt. Jókai emeleti lakosztálya eredetileg mindössze két szobából állt: egy 50 nm-es dolgozóból és egy másik nagyobb szobából. Ehhez épült 1894-ben egy kicsi fürdőszoba és egy kisebb szoba.

A művészcsalád nyüzsgő társasági élete a pompás helyiségek köré, az emeleti dolgozószoba, a műterem és Fesztyné mahagóni szalonja köré szerveződött. Itt alakult ki az első igazi magyar művészszalon.

Az idillnek Jókai második házassága vetett véget, amikor megromlott a viszonya a házasságát ellenző családdal, és el kellett költöznie.

További Jókai-villákat is hozunk majd.

Kerékfy Pál

2025-ben, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szemezgetünk írói és egyéb munkásságából.