November végén mutatta be a Latinovits-Bujtor Játékszín a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Régész Színházának legújabb előadását, A hieroglifák titkát.
Nem kell megijedni, nem régészeti előadást látunk a színházban! Sőt, kifejezetten érdekes és izgalmas színházi előadást, amiben csak az egyik izgalom a hieroglifák rejtélyének megfejtése. A másik, és valójában izgalmasabb téma a munkájának élő, a bátyja által “ostorral” hajtott tudós és a miatta a kényelmes életét feladó feleség története.
Milyen élete volt Jean-Francois Champollion professzornak? Lássuk, mit mond erről Keller János színművész, aki belebújik a professzor bőrébe!

Professzor úr, mi vezette arra tizenéves korában, hogy olyan nyelveket tanuljon meg, amiknek a nevét se hallottam még?
Nagyon érdekes a történet, mert valóban egészen kicsi korában kiderült már róla, hogy zseni. A későbbi professzor, az egyiptomi hieroglifák megfejtője, tizenéves korában már publikált – ezt is tudjuk róla.
Alaposan tanulmányoztam az életét, szükségem volt erre ahhoz, hogy elinduljak a karakter megformálásának útján.
Hogy lehet eljátszani egy zsenit? Ez egy nagy kérdés, és hatalmas feladat. Arra jutottam, és úgy kezdtem el próbálni ezt a darabot, hogy megkerestem magamban azokat az érzéseket, amikor gyerekkoromban színész akartam lenni mindenáron. Erről álmodoztam, és emlékszem arra a tűzre, ami akkor bennem lobogott. Ezt a tüzet kellett magamban újragyújtani, hogy lángoljon, és aztán ezeket az érzéseket is átültettem Champollion életébe.
Ez bőven elég kihívás is lenne egy előadásban, de mellette még több karaktert is játszom.
Kiváló előfutára volt ennek a Schliemann – Trója, ahol két felvonáson keresztül végig egyedül voltam a színpadon. Schliemann mellett több karakter bőrébe is belebújtam, de ott semmiféle kiegészítő nem volt, hanem csak játékkal különítettük el a karaktereket.
Ebben az előadásban vannak kiegészítők, de ez is ugyanolyan nehéz volt.

Milyen kiegészítő kellékek?
Például egy kalap, vagy egy kendő, vagy más apró jelzések vannak. Champollion mellett ebben az előadásban is még számos karaktert kell életre kelteni. Nem akarok mindent elárulni, de például Napoleon is megjelenik ebben a történetben.
Van például olyan jelenet is, ami szinte a legnagyobb feladat, amiben Champollion és a testvére is én vagyok, és vitatkoznak egymással; ott például semmi kiegészítő nincs.

Ez a 12 évvel idősebb báty, aki szinte felnevelte őt?
Így van. Nagyon-nagyon sokat köszönhet a bátyjának, de azt is tudni kell róla, hogy nem könnyítette meg az életét.
Folyamatosan gyötörte azért, hogy legyen belőle valami, és hogy érjen el valamit az életben. Nagyon szigorú volt vele.
Sok-sok mindent kell ebben az eladásban eljátszani, de óriási lehetőség színészileg. Nehéz utat kellett bejárni: vágyak, keserűségek, csalódások, a bukástól való félelem.
Fontos az is, hogy Thomas Young ellenfele volt, többször említem őt a darabban. Sokat olvastam az ő viszonyukról, hogy rivalizáltak egymással, az előadásból ez is kiderül.
Fontos megemlíteni azt is, hogy ez nem egy történelemóra, nem csak a kódfejtésről szól; a feleségével való viszonya is nagy hangsúlyt kap az előadásban. Ez egy igazi emberi történet, igazi színházi élmény.

Ami a házasságukat illeti, arról Mme Champollion (Bakonyi Csilla) ezt mondta a premier előtt:
Rose és Jean-Francois: Szerelem a hieroglifák árnyékában
A szerző és rendező az alkotási folyamatról: A hieroglifák titka: tudomány és szerelem a színpadon
Én háromszor néztem meg, és meg tudom mindazt erősíteni, amit a két színművész elmondott az interjúkban. Érdemes lecsapni egy jegyre mielőbb!
Kerékfy Pál
Továbbiak és jegyek: A hieroglifák titka.
Képek: Veszprémi Petőfi Színház
Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.

“Keller János és Champollion: tudomány vagy család?” bejegyzéshez 2 hozzászólás