A magyar operett napja

A magyar operett az operettek családjának sokunk számára legfontosabb tagja: könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral – aminek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem. 

Az operett elnevezés Wolfgang Amadeus Mozarttól származik, és jelentése: „kis opera” vagy „operácska”.

Van benne próza (monológ és párbeszéd) a zene, az ének és a tánc mellett. Ebben különbözik az operától, mert abban jellemzően nincsenek prózai részek, mindent énekben mondanak el a szereplők. 

A klasszikus operett szereplőgárdája általában két párra épül. Ezek a primadonna és párja, a bonviván (hősszerelmes), valamint a szubrett és párja, a táncoskomikus. A primadonna (“első hölgy”) és a bonviván szerelme minden akadályt legyőz az előadás végére. Jó esetben a másik párnak is happy end jut. 

Az első nagy operettkomponista Offenbach volt, az első a mai fogalmaink szerinti igazi operettet is ő írta (Orfeusz az alvilágban, 1858).

Az első magyar operett Huber Károly műve volt, a Víg cimborák (1863). 

Az első, ma is játszott híres operetteket az 1900-as évek elején Lehár Ferenc, majd Kálmán Imre írta. Ugye, ismerősen cseng A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem (1910), A cigányprímás (1912), a Csárdáskirálynő (1915) és a Marica grófnő (1942)? 

Hadd említsem még meg a Mágnás Miska operettet (Szirmai Albert, Bakonyi Károly, Gábor Andor, 1916) is, mert ez egy kicsit szokatlan: nem a primadonna–bonviván párosra épít elsősorban, hanem énekben, táncban és színpadi játékban tökéletes szubrettre és táncos komikusra. Én ilyen felállásban láttam.

Hadd soroljak fel néhány operettslágert – hátha van közöttük ismerős:

• Ahol az ember felmászik a fára 
• Asszonykám, adj egy kis kimenőt
• Éjjel az omnibusz tetején
• A nő szívét ki ismeri?
• Jaj, cica …
• Te rongyos élet
• Egy rózsaszál szebben beszél
• Kislány, vigyázz!
• Ringó vállú csengeri violám
• Szép város Kolozsvár
• Hajmási Péter, Hajmási Pál
• Cintányéros cudar világ
• Húzzad csak kivilágos virradatig
• Csiribiri, csiribiri kék dolmány

Néhányukhoz kapcsolódnak kellemes személyes élményeim…

Miért lett október 24. a magyar operett napja? Ezen a napon született 1882-ben Kálmán Imre, és ezen a napon halt meg 1948-ban Lehár Ferenc. 

Még egy személyes vonatkozás: csak néhány éve kerültem közeli kapcsolatba ezzel a műfajjal. Persze, tudtam a létezéséről, sőt a fent említett slágerek egy részét is ismertem, némelyiket akár még “énekelni” is tudtam. Kedves gyerekkori emlék, hogy nyári estéken egy barátommal többször is “előadtuk” az omnibuszt. Ez valahogy nagyon tetszett nekünk. Azt nem tudom, hogy a környéken nyaralóknak mi volt a véleményük a produkciónkról …

Viszont, operetteket azóta nézek, hogy rendszeresen járok a Veszprémi Petőfi Színházba. Itt minden évadban bemutatnak egy operettet, és nagyon kiválóak az előadások. Mindegyiket többször megnézem, a két legutóbbit (Csárdáskirálynő és Mágnás Miska) 6-6 alkalommal láttam. Ezzel, persze, sehol se vagyok, mert az igazán lelkes rajongók tízszer vagy többször nézték meg mindkettőt. Ők el is tudják énekelni a híres dalokat bármikor.

Kerékfy Pál

Képek: Veszprémi Petőfi Színház

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc