Merre járnak a nyugdíjasok?

Kedves meghívást kapott Nyugdíjas Klubunk az októberi gyalogló hónapra, és egyértelmű volt, hogy nem hagyhatjuk ki. Igazán rendes a szervezőktől, hogy külön gondoltak a nyugdíjasokra!

A gyaloglás egyébként sem áll távol tőlünk. Ha csak azt nézzük, hogy ez faluhelyen az élet normális rendje, máris sok lépés és kilométer összejön havonta. De nem csak erről van szó! Csak úgy, a mozgás öröme és az egészségünk érdekében is jó sok km-t megteszünk, néhányan szólóban, mások kisebb 2-3 fős csoportokban. Többen “botoznak” is (nordic walking).

Erre az alkalomra viszont 11-en jöttünk össze, hogy teljesítsük az 5 km-es vállalásunkat. Végül, egy kicsivel több is lett a táv.

Gyönyörű kora délutáni időben indultunk el a Balatoni utca és a Sirály utca felé. Az első lehetőségnél kimentünk a magaspartra, ahol a kedvenc feketefenyőmet újra, sokadszorra lefényképeztem. Nem csak én szeretem, mások is lőttek itt képeket, most is és máskor is! Az akarattyai Facebook-csoportokban elég gyakran felbukkan a képe. 

Megálltunk a Hóvirág utcai kilátónál is, ahol csodás a körpanoráma. Balra Aligától kezdődik a kilátás, és jobbra Kenesénél ér véget.

Nem hagytuk ki a Diófa utcai kilátópontot sem (ez az utolsó akarattyai kilátó).

Ezután továbbmentünk a Sirály utcán Aliga felé. Jól ismerem az útvonalat, itt szoktam futni, és megígértem a többieknek, hogy kengurut is fogunk látni. Végül meglett, de sokáig kellett keresnem. 

Az aligai Rózsa utcai kilátó volt az úticélunk, ahol üldögéltünk egy kicsit, csodáltuk a panorámát, fényképeztünk. 

Visszafelé menet még egy újabb kilátó is adódott, egy privát kilátó. Egy kedves ember behívott minket, hogy nézzük meg a kilátást a teraszáról is. Tényleg fantasztikus! 

Kellemesen elfáradtunk!

Ez nem az utolsó közös gyaloglásunk volt, szerdánként folytatjuk. A legközelebbi alkalom november másodikán lesz. Még nem beszéltük meg az úticélt, de megtaláljuk majd, hiszen annyi lehetőség van itt. Talán lemegyünk a partra, hogy utána legyen benne egy kis emelkedő is.

Kerékfy Pál