Színészdal

DE AMIT A SZÍNPADON A NÉPNEK HIRDETÜNK, NE HAZUDTOLJA MEG A CSELEKEDETÜNK. A Veszprémi Petőfi Színházban a belső lépcsőházban láttam ezt az idézetet, és megkerestem a forrását. Egy Petőfi-verset találtam. SZÍNÉSZDAL Minden müvészetekFején a korona:A mi művészetünk,Ellen ki mondana?Mi szép, mi szép, mi szépA mi föladatunk!Legyünk büszkék reá,Hogy színészek vagyunk. Csak árny, amit teremtA költőképzelet;Mi … Színészdal olvasásának folytatása

József Attila: Allégorie

A gyenge bokor levelétfátyolba burkolá a dér,jaj, nemsokára itt a tél,a bokorugró hócseléd.Pamutszoknyáját a ledérfejünkre boritván cselétködökből szövi és csaléta zsíros, pirítós kenyér.Csuszkás az erdei fenyér,min medve korcsolyáz eléd,üres két mancsa bús tenyér.S mint munkabér potyog beléd:a nyár az egekben henyél,mig szíved főzi ételét. Sonnet, Alphonse de Sociales. 1928. szept. 30. A szöveg forrása: https://mek.oszk.hu/11800/11864/html/rogtonzesek.html#allegorieJózsef Attila: Allégorie olvasásának folytatása

József Attila: Jutka verse

Kislány ő még, a mamája nyujtózkodva karjára veszi,Odahajol az arcához, az őzek dalát beszélik el néki szemei,A villamosok hajnali csengését, meg a legmagosabb fenyőfa csúcsát,Kék lángocska lobban ott föl, mutatja a nagy fenyő utját,Ő a fenyőfa akarata, odaszól a fának: Nőssz-e már?Tudsz te nőni, hát még hogy a kisgyereknek homlokából rád száll a madár,Néked kinálja … József Attila: Jutka verse olvasásának folytatása

József Attila: A spenót

Nagy, méla bánat alvad a szivembenA tányér fenekén meg a spenótMint vén kisasszony, nyugovóra hajoltPorcellán-álmu kínos enyhületbenBús gőze száll, mint sóhajtás ha lebbenVánnyadt ajakról várva a hajót,Melyről az irígy, szűk szavú derótHúsz éve adott hírt, csóknál is szebben.Azóta vár szegény a sír-gyomorra,És lassan süllyedeznek a napok,Ó szerelem, tejföl, tojás és orja!Kit szalvétámba titkon kaparok,Mig szívemről … József Attila: A spenót olvasásának folytatása

Szendrey Júlia: Ne higyj nekem…

Szendrey Júlia 1859-ben Ne higyj nekem, ha mosolygok,Álarcz ez csak arczomon,Mit felöltök, ha a valótEltakarni akarom.Ne higyj nekem, ha dallásraLátod nyílni ajkamat,Gondolatot föd e dal, mitKimondanom nem szabad.Ne higyj nekem, hogyha hallaszFölkaczagni engemet,Megsiratnál, hogyha látnádEgy ily perczben lelkemet. Pest, 1856. október 10. Halálának évfordulója alkalmából közöljük Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. … Szendrey Júlia: Ne higyj nekem… olvasásának folytatása

Kónya Lajos: Itt szállt meg Zrínyi

Itt szállt meg Zrínyi Itt szállt meg Zrínyi, ott Goldmark lakott,Kis János, Gyóni Géza, Liszt s amott,a vén patinás, szűk utcákon át,követni lehet Berzsenyi nyomát.Döbrentei, Pákh, Vajda Péter, ittostromolták a Szellem várait,s vitte őket, át a Lövéreken,az erdőbe az első szerelem.És itt volt az a kaszárnya, ahola legnagyobbat gyötörte a kor,itt silbakolt, ahol a posta … Kónya Lajos: Itt szállt meg Zrínyi olvasásának folytatása

A költészet napja – KOPOGTATÁS NÉLKÜL

JÓZSEF ATTILA: KOPOGTATÁS NÉLKÜL Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagy csönd a csönd, néked is szólok, ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek, melegben … A költészet napja – KOPOGTATÁS NÉLKÜL olvasásának folytatása

A költészet napja – JÓNÁL JOBB

JÓZSEF ATTILA: JÓNÁL JOBB Páris, Berlin, Moszkva és Szeged -Kevesen vannak jó emberek. Akik meg vannak, jajgatni vannak.Narancshéjnak is útjába vannak. Gyönge harmat, ösztövér: fölszíjja a nap.S folyómedret mosni? Ki hallott olyat? Huncut a jóság, ha szégyent hoz a jóra -Minek jóság-festék a jót-akaróra? Van hű komondora, van bő karikása -Melyik juhász bőg, ha megszalad … A költészet napja – JÓNÁL JOBB olvasásának folytatása

A költészet napja – A BŐR ALATT HALOVÁNY ÁRNYÉK

JÓZSEF ATTILA: A BŐR ALATT HALOVÁNY ÁRNYÉK Egy átlátszó oroszlán él fekete falak között,szívemben kivasalt ruhát hordok amikor megszólítlaknem szabad hogy rád gondoljak munkám kell elvégeznem,te táncolsz,nincsen betevő kenyerem és még sokáig fogok élni,5 hete, hogy nem tudom mi van veledaz idő elrohant vérvörös falábakonaz utak összebújnak a hó alatt,nem tudom, hogy szerethet-e téged az … A költészet napja – A BŐR ALATT HALOVÁNY ÁRNYÉK olvasásának folytatása

A költészet napja: AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB

JÓZSEF ATTILA: AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Ha az Isten íródiák volnaS éjjel nappal mozogna a tolla,Úgy se győzné, ő se, följegyezni,Mennyit kell a szegénynek szenvedni.Aki szegény, az a legszegényebb,Fázósságát odadja a télnek,Melegét meg odadja a nyárnak,Üres kedvét a puszta határnak. Köznapokon ott van a dologba,Várt szombatját száz gond nyomorítja,S ha vasárnap kedvét megfordítja,Akkor máris … A költészet napja: AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB olvasásának folytatása