Hogy viseljük a zajos szomszédot? Hogy viseljük, ha a szomszéd ránk szól, hogy ne most nyírjuk a füvet? Mik a zajjal és csenddel kapcsolatos szabályok?
Időről-időre felmerül, hogy mi mindennel zavarjuk egymást hétvégén, hajnalban, kora reggel, késő este, éjszaka, a délutáni alvás idején.
Nehéz egymás mellett élni, ugye? Még itt falun is, hát még a tízemeletes panelban!
Jönnek a csendrendelettel kapcsolatos kérdések, és érkeznek a változatos válaszok is.
Van egyáltalán csendrendelet? Ha nincs, miért nincs? Ha van, miért nem tartják be? Mik a szabályok?
A napokban ismét megkérdezte valaki tőlem, és egyből nekiugrottam, hogy megkeresem az önkormányzatunk weblapján. Hamar megértettem, hogy miért ekkora a tanácstalanság! Találtam rendeleteket szép számmal, de ez nem lett meg.
Levontam a tanulságot: Meg kell keresnem, és közzé kell tennem a szabályokat. Hátha valaki be szeretné tartani azokat.
Miket szabályoz a rendelet?
- Kerti munkákat munkanap 8-19 óráig, szombaton 10-16 óráig szabad végezni. Vasárnap és ünnepnap tilos. További információ: 4/2022. (IV. 6.) önkormányzati rendelet 12. §
- Építési és bontási munkákat munkanap 8-18 óráig, szombaton 10-14 óráig szabad végezni. Vasárnap és ünnepnap tilos.
Az építési és bontási munkákat VI. 15. és VIII. 20. között csak munkanap 9-16 óráig szabad végezni. Más napokon tilos.
További információ: 4/2022. (IV. 6.) önkormányzati rendelet 14. § - Kültéri zajt okozó rendezvény: 6 és 22 óra között egy óránál rövidebb rendezvény esetében legalább 8 nappal előbb be kell jelenteni; egyéb esetekben legalább 1 nappal előbb engedélyt kell kérni. Részletek: 9/2022. (IV. 27.) önkormányzati rendelet.
A rendelet felsorol elég sok kivételt, amikre ezek a rendelkezések nem vonatkoznak.
Rengeteg egyéb módon tudunk mások számára kellemetlen zajt kelteni, és nem is várható, hogy minden elképzelhető zajforrást törvény vagy rendelet szabályozzon.
Az önkormányzati rendeletek mellett magasabb szintű jogszabályok is foglalkoznak a zajos tevékenységekkel.
A Polgári Törvénykönyv egészen általánosan fogalmaz: “a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná”. Az, hogy mi zavaró és mi szükségtelen, sokszor lesz vita tárgya.
Van a témában miniszteri rendelet is, az konkrétabb szabályokat állapít meg. Ez a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, ami nem könnyű olvasmány, és nem is egyszerű a betartásának ellenőrzése. Általában nem a rövid ideig tartó zajjal, hanem a hosszú ideig, folyamatosan fennálló zajterheléssel foglalkozik, azt szabályozza.
A zajos tevékenységek esetében is érdemes egymásra figyelemmel, mások igényeinek és lehetőségeinek belátásával élni. Ha ennek ellenére elfajul a helyzet, akkor elsősorban a jegyzőhöz lehet fordulni birtokvédelmi eljárás keretében. Ahogy a Kormány által a jegyzők számára kiadott módszertani útmutató megállapítja “a zavaró hatást szubjektív és nem objektív tények alapozzák meg”, ezért egyszerű mérésekkel nem lehet a vitákat eldönteni.
Azt javaslom, hogy minden esetben igyekezzünk barátságosan megbeszélni a szomszédokkal ezeket a problémákat. A kölcsönös megértés sokat segít!
Kerékfy Pál
| munkanap | szabadnap (szombat) | vasárnap és ünnepnap | |
| kerti munkák | 8-19 | 10-16 | tilos |
| építés, bontás | 8-18 | 10-14 | tilos |
| építés, bontás (VI.15-VIII.20.) | 9-16 | tilos | tilos |
Források:
- Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
- Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról
- 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
- Módszertani útmutató a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljáráshoz
- Polgári Törvénykönyv 5:23. §
Mit mond a hivatkozott módszertani útmutató a zajról?
[A zaj által okozott zavaró hatás viszonylagossága]
Számos alkalommal a birtokvédelmi ügyek alapja a szomszéd (vagy távolabb lakó) zaj okozásával történő zavarása. Ahogyan a megelőző alcímekben többször, ennél a zavaró magatartástípusnál is alapvető az, hogy a zavaró hatást szubjektív és nem objektív tények alapozzák meg. Könnyen belátható, hogy a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 7/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zajhatárérték túllépése (amely 35-70 dB között van az időszak és a területi jellegtől függően) nem feltétlenül jelent birtokháborítást az éppen aktuális környezeti hatások együttes figyelembevételével. Még könnyebben belátható, hogy egy 35 dB alatti zajokozás is gyakran egyértelmű birtokháborító magatartást valósíthat meg, szintén az aktuális környezeti hatások, illetve egyéb tényezők figyelembevételével.
[Zajmérés]
A jegyző előtt folyó birtokvédelmi ügyben a fentiek alapján nincs helye műszeres zajmérés elrendelésének, mivel az nem bizonyít egyértelműen, ezzel pedig a jegyző eljárása szakszerűtlen lenne. Zajmérésre természetesen van lehetőség – és bizonyos esetekben szükséges is – zaj- és rezgésvédelmi eljárás keretén belül. Megjegyzendő, hogy a zaj- és rezgésvédelmi eljárás során sem kizárólag mérés elrendelésével lehetséges az eljárás lefolytatása, miután a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. § j) pontja szerint nemcsak az a környezeti zaj minősül veszélyes mértékűnek, amely meghaladja a zajterhelés vagy a zajkibocsátás megengedett határértékét, hanem olyan szabadidős zajforrástól származó zaj is, „amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja”. A birtokvédelmi kérelem elbírálása során természetesen annak nincs akadálya, hogy a kérelmező az általa szolgáltatott bizonyítékok körében zaj- és rezgésvédelmi szakértő által készített szakvéleményt nyújtson be, amit a jegyző a tényállás tisztázása körében – minden más bizonyítékkal együtt – értékelhet. Ez a lehetőség az ellenérdekű fél számára is nyitott.
Megosztás:
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
“Zajongunk? Frissítve 2025-ben” bejegyzéshez egy hozzászólás