Himnusz 202

Huszonöt év telt el a Himnusz megszületése és a szabadságharc kitörése között. Szintén 25 év telt el Petőfi megszületése és a szabadságharc kitörése között. Véletlen egybeesés? 

Másképpen fogalmazva: a Kölcsey Himnusza és a forradalmár költő egyidős (a költő pár héttel idősebb a költeménynél). 

A Himnusz költője óvatosan fogalmaz, amikor “A magyar nép zivataros évszázadaiból” alcímet ad művének. Azért helyezte a távoli századokba a nemzeti imádságot, hogy nehezebben találjon fogást rajta a birodalmi cenzúra. Ettől még sokan megértették, hogy nem kizárólag a múltról írt Kölcsey Ferenc. Az utolsó két versszakban már nem is bújik a régmúlt mögé, amikor “… szabadság nem virúl / A holtnak véréből, / Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből!” és igy tovább.

Mai mértékkel nagyon fiatal volt (alig 33 éves), amikor megírta ezt a – bátran mondhatjuk – évszázadokon átívelően meghatározó fontosságú művét Kölcsey. Azt sajnos már nem érte meg, amikor fegyvert ragadott a magyarság az elnyomó birodalom ellen, hiszen 48 éves korában, 10 évvel ‘48 előtt elvitte egy hirtelen jött betegség. 

Alkotói tevékenységének fontos eleme a magyar irodalmi nyelv kialakítása, amiben többek mellett Kazinczy Ferenccel dolgozott együtt. Fontos céljuk volt, hogy nyelvünk ne csak a nép nyelve, hanem kultúránk és közéletünk nyelve is legyen. A nyelvújítás ezt szolgálta, és rengeteg mai köznyelvi szavunkról talán már nem is tudjuk, hogy azt abban az időben költők, írók alkották meg. 

Politikusként (vármegyéje országgyűlési követeként) a reformok híve volt, korszerű alkotmányt, a nép felszabadítását, Erdély és a Partium visszacsatolását is követelte. Ugyanakkor, politikusként még kiváló szónok és nyelvművelő is volt, a parlamenti szónoklatot irodalmi szintre emelte – és ezen a területen az 1830-40-es évek híres szónokai (pl.: Kossuth és Deák) a tanítványai voltak. 

Visszatérve a Himnuszra: Kölcsey 1822 folyamán dolgozott versén, majd Hymnus címmel 1823. január 22-én tisztázta le. Szinte teljes magányban élt azokban az években. Birtokának ügyeit intézte, és akkoriban feltűnően kevés verse született. A Hymnus körül két romantikus életkép, egy sötét és véres ballada, egy könnyes-könnyed szerelmi jelenet kering, s közben készül a világundor jelentős és lehangoló verse, a Vanitatum vanitas, létünk hiábavalóságáról.

Ugyan 1823 januárjában letisztázta a költő, első nyomtatott megjelenéséig még 6 évnek kellett eltelnie. 1828-ban jelenik meg az Auróra című irodalmi újságban. Nem törődnek vele, maga Kölcsey később sem említi, pedig remekmű.

Majd 1844-ben írt hozzá zenét Erkel Ferenc, és ezt követően mutatta be a Nemzeti Színház. 

Engem nagyon meglepett, amikor nemrég megtudtam, hogy csak 1989-ben vált az ország hivatalos himnuszává Kölcsey költeménye és Erkel zenéje, hiszen kisgyerekként is ezt énekeltünk minden hivatalos ünnepségen. 

Korábban, 1903-ban, már született róla törvény, de azt I. Ferenc József király nem szentesítette. Ettől függetlenül, 1916-ban IV. Károly király koronázásakor nem az osztrák, hanem a magyar himnusz hangjaira vonult be a Mátyás-templomba.

A Himnusz az első annak a három fontos költeménynek a sorában, amelyek ikonikus módon határozzák meg szabadságvágyunkat és hazaszeretetünket. 

1. Kölcsey Ferenc: Himnusz (1823) – zene: Erkel Ferenc (1844)
2. Vörösmarty Mihály: Szózat (1837) – zene: Egressy Béni (1843)
3. Petőfi Sándor: Nemzeti dal (1848) – többen is megzenésítették, először 1848-ban, de egyik sem lett “hivatalos” nemzeti ének.

Ugye, milyen fontos időszak volt a reformkor? 

Miért és hogyan lett a Himnusz születésnapja a magyar kultúra napja? 1985-ben Fasang Árpád zongoraművész kezdeményezte: “ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. Ezt követően, 1989-ben a  Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezte meg az első ilyen rendezvényt. A 200. évfordulóra lett hivatalos állami emléknap, amit országgyűlési határozat alapított meg 2022 decemberében.

Ha arra gondolok, hogy Kölcsey a magyar irodalmi nyelv érdekében végzett munkájával milyen jelentősen járult hozzá kultúránk fennmaradásához és fejlődéséhez, teljesen indokoltnak látom, hogy legfontosabb költeményéhez kapcsoljuk ezt az emléknapot.

Kerékfy Pál