Nem ez az elvárt és “normális”? Gondolnánk, hogy de, pedig valójában nem. Ebben az évadban sok olyan színházi előadáson voltam, ahol alig vagy egyáltalán nem éreztem boldogságot nézőként. Félreértés ne essék, mindegyik esetben tudatos döntés volt, hogy nem szórakozni megyek, és mindegyik darab esetében utólag is örülök, hogy megnéztem, és sokat kaptam ezáltal. Na, de … Élvezet és boldogság – nézőtéren és színpadon olvasásának folytatása →