„járatos volt majd mindenki, aki akkoriban valaki volt Budapesten. Nők közül a legszebbek, politikusok közül a legnépszerűbbek, művészek közül a legtehetségesebbek, korhelyek közül a legjobb ízűek. Fesztyben, bár maga el tudott volna élni egy csőszkunyhóban egy darab szalonnán, megvolt a renaissance urak pompakedvelő vendégszeretete. És ő – anélkül, hogy tudott volna róla – vezérnek született; akkor volt igazán Feszty Árpád, mikor egy tucat lelkes ember járt a nyomában. (…)
Herczeg Ferenc: A gótikus ház. Singer és Wolfner. Budapest, 1939. 70. old.
[Meghívásuk] Társadalmi rangemelkedést jelentett; azzal, hogy Fesztyékhez jártam, én is valaki lettem Budapesten.”
A Feszty-szalonról írja ezt Herczeg Ferenc.
Arról a szalonról, ahol fiatalok a szőnyegre vetett diványpárnákon heverésznek.
Arról a szalonról, ahol Jókai Mór is otthon volt megözvegyülésétől második házasságáig, ami véget vetett a családi idillnek.
2025-ben, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szemezgetünk írói és egyéb munkásságából.
Megosztás:
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.