Hogyan tanulnak a gyerekek a mesékből?

Bálint Ágnes meséjét (Frakk, a macskák réme) állította színpadra a Veszprémi Petőfi Színház március elején, és már túl vannak tíz sikeres előadáson.

Oberfrank Pál igazgató, a darab rendezője mondja a mesekönyv és animációs film alapján színre vitt előadásról:  

Élvezetes munka úgy felhasználni a szerző által írt mondatokat, hogy azokból összeálljon a színpadon egy történet, aminek jó a tempója és szeretik a gyerekek. Kicsit filmessé válik, hiszen nem színdarabnak készült a mű. 

A filmszerűség azt jelenti, hogy rövid jelenetek vannak. Nem túl hosszan bontakozik ki a konfliktus, vagy ismerjük meg az embereket, hanem meglátunk egy élethelyzetet, ott történik valami, és utána váltás jön. Máris egy új helyszínen vagyunk, ott is történik valami, és megint … 

Pethő Zsolt zeneszerző nagyon karakteres, jó zenét írt a rajzfilmhez. Megkértük barátainkat, Horváth Pétert és Horváth Elemért, hogy ennek a zenének a motívumait felhasználva írjanak a változásokhoz zenéket, kifejezve a darab hangulatát.

Saját tapasztalataimat beépítve sikerült úgy összerakni a darabot, hogy van eleje, közepe és vége. Mulatságos a történet. Jó érzés csinálni, és közben az ember találkozik, azzal, hogy mennyire emberi tulajdonságokkal ruházta fel a szerző ezeket az állatokat.

Ami számomra különösen nagy öröm, amit mindig megélek, amikor ilyen történetekkel találkozom, hogy olyan szerzőink voltak és vannak, akik mindig kitalálnak valami újat. Olyat, ami még nem volt. Ilyen a Mézga család, ilyen a Frakk, és vannak még terveink ilyen történetekre. Csak úgy halkan mondom, hogy a Dr. Bubó, vagy a Mekk Elek, mind olyan szellemes és kedves történetek, amikkel érdemes foglalkozni. Ez egy élvezetes munka. A darab elsősorban a gyerekeknek szól, rájuk koncentrálunk a színrevitel során.

Ez egy kedves mese, van benne idilli élet, konfliktus, harc és megértés, megbékélés is. Vajon mit mond ez ma nekünk, mit mond a gyerekeknek, miért érdemes megnézniük a kedves történeten és szerethető karaktereken kívül? 

A Lélektől–Lélekig Fesztivál második napján (26-án) délután is színpadra lépnek a mese szereplői, és az előadás után feldolgozó beszélgetés lesz az alkotókkal, Keller Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes, mentálhigiénés szakember vezetésével. 

A bemutató előtti médianapon ezt mondta a darab üzenetével kapcsolatban:

A szerző nem titkolt szándéka volt, hogy emberi tulajdonságokkal ruházza fel az állatokat. Ismerünk ilyen Szerénkét és Lukréciát? Szerénke a naiv, akit visz magával Lukrécia. A mesékben ez visszatérő jelenség, de az életben nagyon sok Szerénke van, nagyon sok Lukrécia van. Lehet ebből építkezni?

A macskák alakítói (Hirschl Laura és Szederjesi Teodóra) elmondták, hogy találkoztak ilyen helyzetekkel az általános iskolában. Volt sok gyerek, akiket így lehetett befolyásolni. A “Lukréciák” behálózzák a naivabb gyerekeket, mert még nincs kialakulva a személyiségük; beleviszik őket a rosszaságokba, és akkor együtt rosszak. 

Kellerné Egresi Zsuzsanna ezt emeli ki a darab tanulságaként:

A gyerekeknek ezért lesz fontos, hogy ők is ismerjék fel a környezetükben lévő Lukréciákat, Szerénkéket, Frakkokat és Károly bácsikat, Irma néniket is.

A párbeszéd nagyon fontos az életünkben, hogy ne vetítsünk a másikra olyan képet, ami  csak bennünk képeződik le, és nem a valóságot tükrözi, hamis. Ha megkérdezem a másikat, akkor kiderül, hogy neki ugyanolyan nehéz, mint nekem vagy a többinek. Évek óta erről beszélünk itt a színházban, hogy mindenkinek vannak kihívásai, de ha megbeszélnénk a dolgainkat, akkor kialakulhatna egy olyan konszenzusos helyzet, ahol elfogadjuk a másikat, hogy ő nem macska, hanem kutya, vagy ő nem kutya, hanem macska, de azért tudunk egymás mellett élni. Sőt tudjuk egymást segíteni is, mert lehet, hogy az adrenalinunk a játékban például kiteljesedhet, de nem fogjuk megölni a másikat. Inkább játszunk egy jót. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy felmutassuk ezt az embereknek, és megbeszéljük velük. Ez nagyon jó dolog! 

 Az üzenet: Játsszatok! 

Hirschl Laura szerint: Ez az előadás azért is különleges, mert utána a gyerekekkel együtt kielemezzük a karaktereket, a szereplőket. Megbeszéljük velük, hogy milyen érzésekkel távoznak az előadás után.

Én a magam számára is hasznosnak tartom ezeket a beszélgetéseket. Miért? Itt írtam róluk: Színházi élmények és tanulságok – Közösségi beszélgetések.

A Lélektől–Lélekig Fesztivál idején minden előadás után lesz feldolgozó beszélgetés. Van olyan (a Csoportterápia), amit már többször láttam, de a beszélgetés miatt újra megnézem. És, persze, nem hagyom ki a többi beszélgetést sem!

Kerékfy Pál

Képek: Veszprémi Petőfi Színház