Jókai Mór: A költő, akit nem ismerünk

Közeledik a magyar költészet napja. Idén főleg Jókai Mór verseit hozzuk ebben az időszakban.

Bevallom, hogy csak idén, Jókai születésének 200. évfordulójával foglalkozva, tudatosult bennem, hogy verseket is írt. Emlékeim szerint az iskolában csak a regényeiről volt szó. Ha esetleg a versei is előkerültek volna, azokat bizony elfelejtettem.

Ezt írja Fülöp Dorottya:

A laikus olvasó előtt jórészt ismeretlen Jókai költői tevékenysége, az irodalomtörténet pedig csupán egy-egy költeményével vetett számot – sem a versek kritikai kiadása, sem a Jókai-költészet átfogó értelmezése nem készült el eddig. Persze, nem véletlen, hogy Jókait elsősorban íróként, és nem költőként ismerjük: versei esztétikailag nem kimagaslóak, tehát a szó „klasszikus” értelmében Jókai egyáltalán nem volt „jó” költő.

Hát, igen, én is a laikus olvasók táborát erősítem.

Jókai Mór alkotói pályájának legelejétől egészen a végéig folyamatosan jelen volt a költészet. Életműve versközlésekkel indult: mindössze kilencéves volt, amikor első két verse megjelent nyomtatásban. A szövegeket a szintén versíró és az Ásvay-Jókay családdal jó kapcsolatot ápoló Tóth Lőrinc vitte magával egy komáromi látogatás után Pestre, és közbenjárt a folyóiratokban közlésükben. Az első Jókai-szöveg 1834. július 16-án jelent meg Helmeczy Mihály Társalkodójában.
(…)
A második vers másfél hónappal később, 1834. augusztus 31-én jelent meg a Regélő Pesti Divatlapban.

Holnap jövünk a sorozat első darabjával, és utána még hozzuk néhány versét a nagy mesemondónak.

Jó lett volna ezt az írást egy gyerekkori képével illusztrálni, de a fenti, 25 éves korában festett önarcképénél korábbit nem találtam. A szülei nem kattogtatták a fényképezőgépet …

Kerékfy Pál

2025-ben, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szemezgetünk írói és egyéb munkásságából.

Az idézetek forrása: Fülöp Dorottya: Jókai, a költő, ahol az említett két gyerekkori verse is olvasható.