Esterházy János gróf élete és halála

Akit a Gestapo és a szovjet titkosszolgálat is üldöz, az nem átlagos ember.

Esterházy János gróf kiemelkedő felvidéki (csehszlovákiai, majd szlovákiai) magyar politikus volt. Csehszlovákiában nem fogadta el Beneš elnök ajánlatát, pedig miniszter lehetett volna. Később, a különvált Szlovákiában parlamenti képviselő volt, és nem szavazta meg 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvényt, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt. Ezt mondta a szavazás előtt: „nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom„.

A Szovjetunióban egy év börtön (Lubjanka) után 10 év kényszermunkára ítélik (Gulag), de ebből csak két évet tölt le, mert közben Pozsonyban halálra ítélik a fasizmussal való „együttműködése” miatt, és a szovjet hatóságok kiadják. Végül nem végzik ki, hanem elnöki kegyelemmel élete végéig börtönben raboskodik, ahol 1957-ben, 56 éves korában meghal.

1993-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnös. 2009. március 23-án Lech Kaczyński lengyel államfő a Polonia Restituta elnevezésű rangos posztumusz kitüntetést adományozta Esterházynak a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért.

Lukácsy György filmkritikus, egyetemi oktató Hazatérés című misztériumdrámáját két éve mutatta be a Nemzeti Színház, és idén december elsején (advent első vasárnapján) 18 órától nézhetjük meg a Veszprémi Petőfi Színházban Rubold Ödön rendezésében. Szereposztás.

Ki lesz ott? Csak ez az egy alkalom van!

Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött (személyesen a Jegyirodában, a jegyiroda@petofiszinhaz.hu címen és a +36207728200 telefonszámon).

Kerékfy Pál