Az ördög: Klem Viktor

Ez a darab világsikert hozott Molnár Ferencnek, és egyáltalán nem méltatlanul! Aki eddig nem látta a darabot, most Veszprémben győződhet meg arról, hogy megérdemelten ért el fantasztikus nézettségi rekordot a vígjáték. Az első 14 évben több mint 600 külföldi színházban mutatták be. Ki tudja ezt elképzelni? Tegyük hozzá, hogy közben ott volt a világháború is (1907-ben írta a darabot Molnár).

Aki már látta, feltétlenül nézze meg a Veszprémi Petőfi Színházban Az ördög előadását, mert kiváló a rendezés, és kiválóak a színészek. 

Klem Viktort, a címszereplőt is megkérdeztem a premier előtt két nappal az előadással és az Ördöggel kapcsolatos érzéseiről, gondolatairól.

Itt vannak a válaszai, amiket én nagyon fontosnak tartok:

A közönségtalálkozón szóba jött, hogy hány éves az Ördög. Akkor azt mondtad, hogy inkább egy 50 fölötti szerepnek vagy karakternek gondolod, Molnár pedig 35 évesnek írta. Hogy hozod ezt össze? 

50 fölöttinek gondoltam, amikor életemben először olvastam. Ez közel 20 éve volt a Színművészeti Egyetemen. 

De onnantól, hogy kezünkbe vesszük a diplománkat, minden ránk eső, vagy minden nekünk szánt és elfogadott színházi és filmes szerepnél, az az aranyszabály érvényesül, hogy az általunk játszott szereplő annyi éves, amennyi mi magunk vagyunk. Tehát, jelen esetben, közel 39, szerencsés módon január 18-áig még csak 38 éves, ez az Ördög. 

Én azt gondolom, hogy talán az Ördög bölcsességéhez hozzátartozik az is, hogy ő tulajdonképpen időtlen, tehát ő az idő kezdete óta létezik és azóta bölcsül folyamatosan. Most  éppen egy fiatal testben van, nem? 

Igen, nekem az első nagyon erős asszociációm, mielőtt elkezdtük a próbát, az a “Meet Joe Black” (Ha eljön Joe Black) című film volt, amiben nagyon hasonló az alapdramaturgia. Megjelenik egy mitikus, nem kézzelfogható, transzcendens jelenség, ott abban a filmben a Halál, nálunk az Ördög, akik egyébként messziről rokonok is. Egy energikus, ereje teljében lévő, akár bizonyos színpadi értelemben vett attraktív jelenség. Brad Pitt játssza a Halált a filmben, és nekem nagyon erős asszociációm volt az újraolvasáskor azzal a filmmel. 

Valahogy úgy van összerakva az ember értelmező kéziszótára és az embernek az értelmező eszközkészlete, hogy azt tudjuk igazán megkedvelni, és azt tudjuk igazán megérteni és megszeretni, ami emberi testet ölt. A megszemélyesítés rengeteg mesében segít: beszéddel és emberi tulajdonságokkal ruházunk föl állatokat, és néha tárgyakat is. A nagy szerzők örömmel játszanak ezzel a kísérlettel. Molnárnak fantasztikus találmánya, hogy egy polgári közegben, egy polgári kiállású, kicsit frivol és egy kicsit éles humorú, de abszolút emberszabású figura jelenik meg. Innentől ez egy olyan erős játékszabály, ami alapvetően két irányba viszi el a történetet. Folyamatosan mind a kettőt kell éreznie a nézőnek egy jó előadásnál. Nézek egy kispolgári reális, mikrorealista történetet, ahol két szerelmes között egy valahonnan jött régi ismerős rendet rak;  illetve nézek egy abszolút misztikus, csak a transzcendens szinten érthető furcsa misztériumot, ahol két ember szerelme összecsiszolhatatlanságából olyan erő súrlódik, ahol a túlburjánzó energia egyszercsak a szobába, egy ember formájában odahoz egy túlvilági lényt.

Ez igazából nyilván egy metafora  Molnártól, de a szerelemnek és a be nem teljesült szerelemnek tényleg akkora energiája van, hogy egyszercsak megjelenik valami plusz a szobában, és egy ki nem mondott szó képes arra, hogy egy izzót összetörjön. Ilyen feszültség és ilyen energia jön ki az emberből, amikor érez, amikor gondol, amikor szándéka van. És a szerelem ilyen! Itt nem égő törik össze a két főszereplő között, hanem megjelenik ember formájában az Ördög, és valójában kinagyítódik a két szerelmes főhősnek a tudatalattija, vagy a lelkiismerete, vagy a mélyről jövő vágya, és elkezdi önmagát üzemeltetni a történetet.

Tehát egyrészről, ha akarom, nézek egy realista történetet, másrészről, ha akarom, nézek egy transzcendentális mesét. Szerintem az a legegészségesebb, és Molnár a saját géniuszához emelte ezt a történetet is, és ezt ajánlja az alkotóknak, hogy mind a kettő párhuzamosan egyszerre legyen jelen, stilárisan. 

Én most mindjárt háromszor fogom egymás után látni, úgyhogy akkor ezeket alaposan meg tudom figyelni.

Reméljük, hogy a ígéretnek tett és bevált ígéret lesz a hozadéka! 

Köszönöm szépen a beszélgetést és azt, ahogy megvilágítottad történet lényegét!

Én is köszönöm a lehetőséget.

Az ördögi gondolatok ismeretében másképp néztem az előadást, sokkal többet jelentett nekem, mint előtte. Gyors egymásutánban megnézem háromszor, hogy minden finomságot meglássak benne. 

Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki színvonalas szórakozásra vágyik, és szeretne nevetni is közben!

Kerékfy Pál

Szereposztás és jegyek itt.

További ördögi interjúk:

• Ördögi találkozás, ahogy Szederjesi Teodóra látja:
  Az ördög: Színpadi titkok és interjú Szederjesi Teodórával
• Benkő Péter rendezőként szedi ráncba az Ördögöt.
• Három nő között cikázik, de kinél és hogyan horgonyoz le a második nap délutánján? Így beszél erről Vaszkó Bence:
  Eltemetett szerelem és művészet: ördögi akciók
• Az ördög Tóth Elza életét is igyekszik alaposan felforgatni. Hogy látja ezt Rubold Emília, aki Elzát alakítja?
  Rubold Emília és Tóth Elza: kihívások és érzelmek