Mit tudunk Rékáról?

Mindenkit megnyugtatok, nem egy eltűnt személyről van szó, hanem Koppány vezér lányáról, akiről úgy tudjuk, hogy kitalált személy.

Az nincs kizárva, hogy Koppánynak volt lánya, sőt valószínűleg volt neki lánya. Valószínűleg nem Rékának hívták, de ezt nem tudhatjuk. Azt is el tudom képzelni, hogy ilyen volt, mint ez a Réka. Annyira hitt abban, hogy az apját jó útra tudja téríteni, és így kapocs volt István és Koppány között. Ezt el tudom képzelni.

Nem emlékszem, hogy hány éves voltam, amikor először találkoztam a művel, de arra emlékszem, hogy nagymamámmal néztük videokazettán, és ő nagyon-nagyon szerette, kívülről tudta az egészet, énekelte is. Ez annyira jó emlék! Ott már megfogalmazódott bennem, hogyha egyszer színpadra állhatok ebben a darabban, akkor nagyon szeretném Rékát játszani.

A premierek előtt szokásos közönségtalálkozón Réka személyére is rákérdezett Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes, és a fentieket mondta róla Hirschl Laura, aki Rékát alakítja a Veszprémi Petőfi Színházban.

Mit mond Rékáról, a Réka névről a történelem és a hagyomány?

Bizánci forrásokban Kreka/Rekan alakban szerepel, mint Attila hun király felesége és Csaba királyfi anyja. A név tehát ősi hun–magyar hagyományhoz kapcsolódik, hiszen Attila feleségeként Réka alakja a magyar eredetmondák egyik fontos nőalakja. A hun–székely–magyar gondolatkörben Rékát tiszteljük mint a nemzetség anyját, Csaba királyfi révén a hun–magyar folytonosság szimbólumát.

Miért jó választás Koppány vezér lányának ez a név?

A szerzők valószínűleg tudatosan választották a Réka nevet, mert ősi, hun–magyar gyökerű név, így erősíti a darabban Koppány ősi hithez kötődő szerepét. Szimbolikusan a múlt és a jövő közötti híd: Attila feleségeként a hun örökséget idézi, a rockoperában pedig a keresztény jövő felé nyitó nőalak. A név hangzásában egyszerű, tiszta, könnyen megjegyezhető, ami színpadi szempontból előny.

Mit tud Koppányról a történelemírás?

Mai ismereteink szerint a Képes Krónika (1360 körül Nagy Lajos király utasítására készült nagyszabású történelmi mű) említi először a nevét. Éppen ezért egyes feltételezések szerint kitalált személy.

Ugyanakkor az István király által 1002–1003-ban íratott pannonhalmi adományozó levél megemlíti magát a belháborút: „egy bizonyos, Somogy nevű ispánság atyai székemből el akart engem űzni„. Magát az ellene lázadót név szerint nem nevezi meg, aminek az is lehetett az oka, hogy nem akart emléket állítani neki.

A Koppány névről: a név több formában fordul elő, pl.: Kupa, Cupan és Kapan. Ezt a nevet jelenlegi és korábbi települések és birtokközpontok is viselik (viselték), pl.: a Somogy vármegyei Törökkoppány község (1138-ban említette oklevél „Villa Cuppan” írásmóddal), Bakonykoppány Veszprém vármegyében (első írásos említése 1086-ből való Cupan alakban), és két Koppány nevű udvari birtok (az egyik a siklósi hegyek déli lejtőjén, a másik a Bakony nyugati lejtőjén). Hozzá kell tenni, hogy Veszprém környéke is a somogyi ispánsághoz tartozott akkoriban.

---

Nos, akármi is az igazság Koppány vezérről és Rékáról, az István, a király rockopera nagyszerű, időtálló mű, és mindkét karakter kiemelkedően fontos szerepet játszik benne.

Meg kell nézni! Pénteken (október 3-án) premier, és utána még kilenc előadás lesz októberben. Szereposztás és jegyek itt. A pénteki premierre már nincs jegy, de szombatra és vasárnapra még akad egy-két darab. A többi októberi előadás is meglehetősen megtelt már, ezért érdemes igyekezni a jegyvásárlással.

Kerékfy Pál

Források: Koppány vezér (Wikipédia), és az abban a cikkben hivatkozott rengeteg forrás.

Képek: Veszprémi Petőfi Színház.

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc

További színházi interjúk, beszélgetések: Színészek mondják