Markó Károly: a magyar tájképfestészet mestere

Ma 234 éve (1791. szeptember 25-én) született Lőcsén a magyar tájképfestészet megteremtője, idősebb Markó Károly.

Kolozsvárott és Pesten mérnöki tanulmányokat folytatott, emellett festett. Eleinte ismert festők képeit másolta, és ebben nagyon sikeres volt, sok megrendelést kapott.

1818-ban Pesten fejlesztette rajztudását, majd 1822-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon. Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született.

1826-tól Kismartonban élt, majd 1830-tól az Esterházy-birtokon. Továbbra is képeket másolt, műkereskedők megrendelésére. Egyre ismertebb és keresettebb lett.

Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából hazatért, és 1826-1830 között megfestette egyik leghíresebb képét (Visegrád), ami a magyar tájképfestészet legelső darabja.

Visegrád, festette: Markó Károly, id.
gQF3k7k9HzV2xQ at Google Cultural Institute maximum zoom level,
közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=21988601

Egy bankár jóvoltából eljutott Itáliába, s ez a föld – Róma, Pisa, Velence, Bologna, Firenze és környéke – lett élete, művészete kiteljesedésének színhelye. Itt érte a halál 68 éves korában. Legidősebb fiát, Károlyt ő vezette be a piktúra csodálatos világába.

1832-ben itáliai körutazást tett, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában. 1838-ban maláriában megbetegedett, ekkor elhagyta Rómát, Pisába költözött, és ott élt 1843-ig. 1843. és 1848. közt továbbutazott, és Firenzében telepedett le.

Tájkép Tivoli mellett (1846), festette: Markó, Károly (1793 – 1860)
Google Art Project – awEC1mVseBv2gQ at Google Cultural Institute maximum zoom level,
közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=22139380

Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt. Rendszeresen dolgozott arisztokraták megrendelésére. Híre eljutott Magyarországra is. 1848-ban Appeggibe költözött, és ott élt egészen 1860-ban bekövetkezett haláláig.

1853-ban hazalátogatott. Ennek az útnak a hatására születtek a Puszta és a Magyar alföldi táj gémeskúttal című festményei.

Magyar alföldi táj gémeskúttal, festette: Markó Károly, id.
http://mng.hu/gyujtemeny/magyar-alfoldi-taj-gemeskuttal-21528,
közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2686965

1840-ben kiállítást rendeztek műveiből, az első Pesti Műkiállításon. Még ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Művei megtalálhatok Ausztria, Csehország, Dánia, Magyarország, Németország, Olaszország és Szlovákia múzeumaiban.

Álljon itt egy kép a művészről is:

Litográfia, készítette: Barabás Miklós (1810-1898)
https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/5627,
közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=38092163

Végül egy zenés összeállítás képeiből:

Számomra nagyon ismerősek a képei, vagy talán a képek hangulata.

Kit emlékeztetnek és mire a képei?

Kerékfy Pál

Miért id. Markó Károly? Legidősebb fia is festőművész lett: ifj. Markó Károly (Pest, 1822. január 22. – Moszkva, 1891). Tekintettel arra, hogy neve apjáéval azonos, festményein a Carlo nevet használta.


Discover more from Akarattyai Hírmondó

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply