Hatalmas, emeletes műterem, fagalériáját fecskefarkú zászlók, falait régi magyar fegyverek ékesítik. És egy nagy olajfestmény: fiatal asszony ül fekete bivaly hátán, jobbra-balra tőle keleti szőnyegbe kötött batyu – az asszony olyan egykedvű megadással tekint a messzeségbe, mint maga a távoli kelet. A műtermet csak a pajtakapunyi kandallóban lobogó máglyatűz világítja meg. A lámpákat a hangulat kedvéért eloltották. Hideg, fehér plasztronok, meleg fehér női vállak világítanak a félhomályban; itt-ott egy gyémánt ékszer, egy női szem, vagy egy cigaretta izzó fénypontja sziporkázik. Széles ívben a kandalló körül emberek ülnek és könyökölnek a kereveteken. A fiatalok a szőnyegre vetett diványpárnákon heverésznek. A szomszéd szobában egy cimbalom pendül halkan, mintha álmában énekelne.
Herczeg Ferenc: A gótikus ház. Singer és Wolfner. Budapest, 1939. 69. old.
Így látta Herczeg Ferenc Feszty Árpádék híres szalonját. Mi volt ez a szalon, és mi köze volt Jókaihoz? Itt írtam róla: Jókai Mór és Feszty Árpád: A művészszalon története
Ez a kép nyilvánvalóan nem akkor készült, amikor Herczeg Ferenc ott járt.
2025-ben, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szemezgetünk írói és egyéb munkásságából.
Megosztás:
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
“Feszty Árpád műterme: A művészszalon titkai” bejegyzéshez egy hozzászólás